Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A lobbitevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VASTAGH PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3293 Fölvetődött itt, tisztelt képviselőtársaim, a vita eddigi szakaszáb an az egész rendezés viszonya a korrupcióhoz, a pénz hatalma, és más egyéb, nem túlságosan dicsérő jellegű felvetések is elhangzottak már. Persze, hogy nem szünteti meg a korrupciót. Hát ki gondolja azt, hogy egy törvénnyel meg lehet szüntetni a korrupciót ? Ez a jog teljes félreismerését jelenti. Nem fogja megszüntetni a korrupciót - de csökkenti a korrupció esélyeit. Csökkenti, mert nyilvánosságra hozza azokat az érdekfolyamatokat, azokat a látens, háttérben maradó érdekeket, amelyeket eddig nem ismertünk, és valóban a folyosón zajlott a beszélgetés. Ezt követően pedig nyilvánosan, a személynek és a szervezetnek a regisztrálása után nyilvánosan jelennek meg ezek az érdekek. Hát nem jobb ez, mint ha megmaradunk a korábbi fázisban, és ez az egész tevékenység egy rejtett folyamatként határozza meg a döntések tartalmát? Tehát igenis jelent segítséget a korrupció visszaszorításában, jelent segítséget abban, hogy nagyobb nyilvánosság mellett végezzük a döntéseink kialakítását. Én egyetértek a törvényjavaslatnak az zal a felfogásával, hogy a szabályozás tárgyi hatályát széles értelemben alakítja ki. Elsősorban abból a logikából megközelítve, hogy ha túlságosan leszűkítjük, és adott esetben csak a jogalkotásra érvényesítjük, akkor nyilvánvalóan az egész rendszer hatás a is minimalizálódik, és éppen azokat a célokat nem tudja szolgálni, amelyek a nyilvánosság, a nyitottság, a korrupció megkerülését vagy kiiktatását szolgálják. Tehát ez a tárgyi, széles értelemben vett tárgyi hatály álláspontom szerint helyeselhető és tám ogatható. Az eddigiekben zajló viták, a különböző társadalmi szervezetek álláspontja és itt a képviselőtársaim eddigi megnyilvánulásai és nyilatkozatai is, úgy tűnik, hogy egy dologra koncentrálnak: a hivatásszerű lobbitevékenység, a civil szervezetek és a z érdekképviselet, érdekegyeztetés jövője, sorsa, a szereplők pozíciója ebben a folyamatban. Azt tapasztalom, tapasztaltam, tisztelt képviselőtársaim, hogy a társadalom bonyolult érdekrendszereinek, érdekviszonyainak megfelelően ez az egész rendszer egy ci zellált, több elemből álló rendszer, amely el is válik egymástól, meg össze is kapcsolódik. Más jogi tartalma van az érdekegyeztetésnek, általában törvényi, jogszabályi alapon a munkaadók, munkavállalók, szakszervezetek közötti viszony; ez egy más minősége t jelent. Ismét más minőséget jelent a civil szervezetek lehetőségének biztosítása, amelyet a kormány konzekvensen igyekszik megvalósítani. Az elektronikus információszabadságról szóló törvény több szakasza szolgálja a jogalkotás nyilvánosságát és a különb öző civil szerveződések bekapcsolásának lehetőségét a jogalkotás folyamatába. Ez ismét egy másik terület. És egy harmadik terület a hivatásszerűen végzett lobbitevékenység. Ezek nem zárják ki egymást, képviselőtársaim. Ezek elférnek, megférnek egymás melle tt számos európai állam gyakorlatában, mindegyiknek megvan a maga jogszabályi alapja, és szó sincs arról, hogy az egyik vagy a másik elsorvasztaná a másik tevékenységét. Nem. Sőt, meggyőződésem, hogy például serkentőleg hathat a civil szervezetekre is, ha egy szakmai alapon működő lobbitevékenység is beindul. Egyébként nem árt, tisztelt képviselőtársaim, számot vetni azzal, hogy jelenleg hogyan áll a civil szervezetek jelenléte, súlya, szerepe például a parlament kapcsolatrendszerében. Nemrégen készített az Országgyűlés civil irodája és a Magyar Lobbiszövetség egy fölmérést: az elmúlt időszakban 192 szervezet került kapcsolatba az Országgyűlés törvényhozó munkájával. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ez egy nagyon periferikus jelensége lenne a törvényalkotás nak és az Országgyűlés tevékenységének. Érdekérvényesítés, érdekképviselet céljából a szervezetek közel kétharmada már megjelent ilyen jellegű tevékenységgel az Országgyűlés munkájában, hogy érdekeit megpróbálja kifejteni, 64 százalékuk vett részt bizottsá gi üléseken, és tulajdonképpen a gazdasági bizottság, a környezetvédelmi bizottság, a mezőgazdasági bizottság, az alkotmányügyi bizottság ülései voltak azok, ahol ezek a szervezetek kifejthették álláspontjukat, és kifejthették pozíciójukat, érdekeiket. (14 .10)
