Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SISÁK IMRE JÁNOS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3250 Tisztelt Képviselőtársaim! Többször foglalkoztunk, foglalkoztak a vezérszónokok, illetve államtitkár úr is a szociális törvény tervezetének 37/E. §ával: ez egyértelműen a rendszeres szociális segély, a családi segélyezés modelljét jeleníti meg. Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztási egység lehet, hogy egy korszerű mérési forma, de hogyha megkérdezik az önkor mányzati szociális szakembereket, akkor megdöbbennek: a családok többségénél egyáltalán nem biztos, hogy ez az új fogyasztási egység mértékrendszer és az ez alapján történő finanszírozás a rendszeres szociális segélyben részesülők számára többletforrást fo g eredményezni - jó néhány családnál azt fogja eredményezni, hogy kevesebb támogatást fog kapni a család. Erre egyértelműen oda kell figyelni. A másik, tisztelt képviselőtársaim: egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, és nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a társadalom bizonyos rétegeit e paragrafusok módosítása valóban a munkára fogja ösztönözni. Az a kivétel egyébként, amely azt mondja, hogy az önkormányzatok által szervezett foglalkoztatásban, tehát közhasznú foglalkoztatásban, közcélú foglalkoztatásban részesülők részére nem biztosítja a foglalkoztatás első három hónapos időtartamára a rendszeres szociális segély 50 százalékát, majd 36 hónapig terjedő időszakra a rendszeres szociális segély 25 százalékát, egyértelműen a munkára való alkalmasságot és a m unkába való elhelyezkedést rontja, azt is megmondom, tisztelt képviselőtársaim, miért. Nagyon jól tudjuk, hogy azok a mélyszegénység szintjén élő emberek, akiknek nincs más lehetősége a foglalkoztatásra, illetve az ország bizonyos részein - gondoljunk bele , Szabolcs, Nógrád, Borsod megyében , ahol bizonyos településeken 2025 százalékos munkanélküliségi ráta van, és az egyetlen elhelyezkedési lehetőség az önkormányzatok által szervezett közhasznú foglalkoztatás, közcélú munka, egyértelmű, hogy itt az ember ek munkába történő helyezése rendkívül nehéz feladat. Meggyőződésem, hogy az államnak, akár kétszeres finanszírozás által is, el kellene érni, hogy ezekre az emberekre, tehát a közhasznú foglalkoztatottakra, közcélú foglalkoztatottakra, az alkalmi munkavál lalói könyvvel foglalkoztatottakra is kiterjedjen a három, illetve hat hónapig terjedő 50, illetve 25 százalékos rendszeres szociálissegélykedvezmény. Nem hiszem, hogy ez olyan jelentős többletforrást igényelne az állam részéről, viszont egyértelműen a mu nkanélküliség ellen ható tényező lenne, tisztelt képviselőtársaim; egyébként e tekintetben az előttem megszólaló Béki Gabriella képviselő asszonnyal egyetértek. Képviselő asszony tett egy kitérést, azt mondta, hogy a családtámogatásokról szóló törvény nem tette meg azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek egyértelműen a gyermekszegénység kockázatát csökkentették volna - bizonyos mértékben igen, de jelentős intézkedéseket nem. Tudjuk, hogy a dupla családi pótlék nem egészen úgy áll, mint ahogy azt jelezték korábban kormánypárti képviselőtársaim: igazából három támogatási rendszerben lévő forrásoknak az összekalapálásáról van szó, nem arról szól a történet, hogy a családok 94 százaléka jobban jár. Erre példákat azért nem akarok mondani, hiszen a korábbi vitá ban ezek már elhangzottak. De hogyha az egygyermekes vagy kétgyermekes, mélyszegénység szintjén élő családokat tekintjük, akkor egyértelmű, hogy 2006ban egyetlen forinttal nem fognak többet kapni, hiszen egyrészt csökken a korábbi rendszeres gyermekvédelm i támogatás egyhavi kiegészítő összege 5434 forintról 5000re, illetve a júliusban járó plusz egyhavi családi pótlékot gyakorlatilag a családtámogatási törvény eltörölte. De mit is kellett volna tenni, hogy a gyermekvállalás szegénységi kockázatát ténylege sen jelentős mértékben csökkentsük? Tisztelt Képviselőtársaim! Egyértelműen a gyes összegét kellett volna megemelni. Azt gondolom, hogy manapság a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 24 700 forintos összege a gyesen lévő kismamák részére rendkívül alacsony összeg, méltánytalanul alacsony összeg, tisztelt képviselőtársaim. Ennek a törvénytervezetnek van egy rendkívül pozitív módosítása, ez pedig a közgyógyellátás kérdésköre. A közgyógyellátásnál egyértelműen, gyakorló szakemberek régen kezdeményezték, kezdemé nyeztük azt, hogy ezt a bizonyos hétszázas listát szüntessük meg. Ez gyakorlatilag
