Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 16 (267. szám) - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3241 Nézzük végig, hogy miben módosult ez a rendszer! Az egyik legfontosabb elem a családi segélyezés bevezetése, amely a családtámogatási rendszer átal akításával és a foglalkoztatás elősegítését szolgáló intézkedésekkel összhangban mintegy azok folyományaként született. A másik fontos terület a közgyógyellátás korszerűsítése, amelynek révén a rászorultságot jobban figyelembe vevő és a jogosultak számára a konkrét szükségleteik kielégítését szolgáló változtatás következik. A harmadik nagyon fontos, jelentékeny terület a szociális intézményekben lévő foglalkoztatás szabályozása, és ez szorosan összefügg a munkaügyi tárca által a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak átláthatóbb és összehangoltabb támogatási rendszerére tett javaslattal. A szociális segélyezési rendszer működésének hatékonyabbá tétele két területen is megfogalmazódik. Egyrészt a jogosultsági feltételekben és a segély összegszerűségébe n is figyelembe veszi a családi körülményeket, az eltartottak számát, másrészt érvényesíti a segélyből élők munkavállalásának, aktivitásának ösztönzését. Ennek megfelelően a rendszeres szociális segély a jövőben nemcsak a jövedelemmel nem rendelkező rászor ult személy, hanem az ő egész családja részére nyújtott szociális támogatássá alakul át, és ehhez egy új fogalom, a fogyasztási egység bevezetésére kerül sor. Ennek eredményeképpen már nem egy úgynevezett fix összegű, azonos támogatás érkezik majd, mint ed dig, mert eddig mindegy volt, hogy mennyi egyegy család jövedelme, ha jogosult lett a segélyre, egyforma összeget kapott valamennyi. A módosítás után a segély a jövedelemhatárig egészíti ki a család tényleges jövedelmét, és a jövedelemhatár az előterjeszt és szerint az öregségi nyugdíjminimum 90 százaléka. Ennek a változtatásnak megfelelően a segély összege a legszegényebb családok esetében lesz a legnagyobb, és a jövedelemhatárhoz közelítve egyre csökken. Mindez a családtámogatás rendszerének átalakításáva l abszolút egybecsengő változás, hiszen a támogatásnál figyelembe vesszük a gyermekek számát, hogy vane fogyatékossággal élő gyermek a családban, avagy hogy a szülő egyedülállóe. Szeretném elmondani, hogy a megváltozott rendszer költségvetési lehetőségei adottak a költségvetési törvényben, megvan rá a pénz. A munkára való ösztönzés érdekében a beterjesztett javaslat alapján nem veszti el a segélyt az, aki dolgozik, legalábbis egy ideig nem veszti el. Gyakran ugyanis az szólt a munkába állás ellen, hogy vi szonylag csekély munkajövedelem mellett is aránylag nagy szociális támogatástól esett el a család. A munkába állás elősegítése az alanyi jogúvá vált családtámogatás mellett az átmeneti ideig megmaradó segély folyósításával is megtörténik. Így érhető el, ho gy a családok ne csak segélyből éljenek, hanem törekedjenek a munkába állásra, a munkaszerzésre. Mindemellett továbbra is támogatjuk, hogy minél több ember számára legyen elérhető munka, és támogatjuk azt is, hogy a munkavállalónak megérje dolgozni, s hogy ez a munkáltatónak is fontos legyen. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők a mai gyakorlat szerint egy körülbelül 10 ezer forintos gyógyszertári számla kiegyenlítésénél jó, ha 22,5 ezer forintnak megfelelő összeget takarítanak meg. A többi gyógysz erért fizetni kell, mert azok egyszerűen nem szerepelnek a listán. Ez az a lista, a térítés nélkül kiváltható gyógyszerek listája, amely az egész jelenlegi közgyógyellátási rendszerünket elértékteleníti. Alapjaiban változik a közgyógyellátás, amikor ez a k özgyógylista megszűnik, és minden, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszer felírható térítés nélkül. Kinek és milyen feltételek mellett? Erről szólnak a szabályozás részletei. A rászorultaknak krónikus betegségükhöz igazodóan személyre szabottan, maximálisan 12 ezer forintos havi keret meghatározásával. A keret megállapításának alapja a legalacsonyabb költségű hatóanyagokat tartalmazó készítmények ára. S e mellett az egyéni gyógyszerkeret mellett még évi 6 ezer forintos úgynevezett eseti keret is rendelkezésre áll a közgyógyellátott számára, ha akut megbetegedést szenved el. A rendszer 2006 júliusától indul el. Itt az Országgyűlésben el kell mondanom, hogy megvannak erre a technikai feltételek, és megvan a támogatottsága is minden részről, a betege k, az orvosok, a gyógyszerészek részéről egyaránt. 2007 júliusától - tehát mintegy egyévi kezdeti működés után - lesz
