Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 15 (266. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH ANDRÁS, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
3078 ugyanakkor még annál is nagyobb határozottsággal szeretnénk felkérni a Magyar Köztársaság kormányát, hogy a héten sorra kerülő ülésén világos és egyértelmű választ adjon arra a kérdésre, hajlandóake támogatni a parlamenti vita során a nemzeti garanciatörvényt, hajlandóake ezzel a támogatással lehetőséget teremteni arra, hogy a Magyar Országgyűlés még ebben az esztendőben kétharmados többséggel elfogadja ezt a törvényt, ezzel mé g ebben az esztendőben konkrét döntésével teremtse meg a biztonságos és kiszámítható hétköznapokat a magyar polgárok számára, avagy az előttünk álló időszakban továbbra is a miniszterelnöktől, a kormány tagjaitól csak a politikai bulvár, a politikai showm űsor kategóriájába tartozó előadásokat láthatunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Tóth András államtitkár úr válaszol. TÓTH ANDRÁS , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Elnök úr, köszönöm a s zót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Megértő embernek tartom magam, habár lehet, hogy ez magánügynek minősül ebben az esetben. Ezt azért mondom, mert megértem és belátom, hogy kellemetlen helyzetben van a Fidesz, amely program nélkül kénytelen politiz álni. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Megértem, hogy a programhiány roppant kellemetlen, sőt kifejezetten kínos tud lenni, így, választások előtti időkben. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Ilyenkor jönnek a megváltó ötletek, ilyenkor jönnek a politi kai agytrösztök javaslatai, amit - és ebben is belátó vagyok, képviselő úr - önnek kell itt a Ház falai között előadni. Nos, az ötletek egyike, ugye átéltük már ebben a körben, a kormány programjainak lenyúlása, a száz lépés politikájának kisajátítása. Én értem ennek a logikáját is, hiszen nyilvánvaló, ma már tagadhatatlan, hogy ez a programsorozat sikeres, és mert konkrét és az emberek mindennapi életét érintő ügyekről van szó, mert a megvalósítás eredményei kézzelfoghatók, én tudom, hogy ezt az eszközt, h ogy megpróbálják kisajátítani, a kényszerűség hozta önök számára, mert e program megmutatja a kormány bátor kiállását a változtatásért, a biztonságos és igazságos megoldás kereséséért, és az évtizedek során felhalmozódott ellentmondások, adósságok törleszt ésére irányuló program okkal népszerű az emberek körében. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr persze kért támogatást e Ház falai között is az ellenzéktől, így önöktől is, de azt hiszem, hogy kicsit félreértették: ő támogatást kért és nem kisajátítást. Ő azt kérte, hogy csatlakozzanak azon programok megvalósításához, amely programok természetükből adódóan kormányzati ciklusokon átnyúlnak, de ez nem azt jelenti, hogy az önök gyakorlatát követve most megpróbálni - a korábbi időszak mondanivalóját félretéve, új húrokat pengetve - a kormány száz lépés programjából politikai tőkét kovácsolni. Én azt hiszem, hogy különbséget kell tenni, és különbséget lehet tenni a változtatás képessége és a változás képessége között. A változtatás képessége jelenleg a kormány képes sége, azon politikusok képessége, akik tudatosan, felismerve az emberek igényét, felismerve az elmúlt 15 év történéseit, konkrét lépésekkel próbálnak biztonságos és igazságos válaszokat adni társadalmunk kihívásaira. Önök ezzel szemben hol támogatnak, hol elutasítanak javaslatokat; most jelenleg támogatnak, csak hát sajnos az emberi eszme nem annyira feledékeny, hogy ne tudna visszaidézni olyan tételeket, amely tételek az önök képviselőitől jelentek meg a nyilvánosság előtt: “Szeretném megerősíteni, az autó pályaépítést nem lassítani, gyorsítani kell. Szeretném megerősíteni, hogy nem szabad kétszázezer embert rászabadítani a munkaerőpiacra, és szeretném azt is megerősíteni, hogy álláspontunk szerint nem több, hanem kevesebb kormányzati intézmény szolgálja a hatékony és olcsó államot.” (8.40) Ezekben az ügyekben mi nyitottak vagyunk. Természetesen szívesen és érdemben kívánunk tárgyalni a parlamenti patkó valamennyi pártjával, de azt nem szeretnénk vállalni, ha ez a szélkakas stílus uralná el a magyar politiká t, és ha ez a stílus jelentené azt a politikát, amelyet a választási