Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A Nemzeti Kulturális Alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - HALMAI GÁBORNÉ (MSZP):
3054 HALMAI GÁBORNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársaim! Elég sokan vagyunk még a teremben e késői órán, mert fontos ez a téma, amiről beszélünk, és fontos az is, az a történet, amely itt elhangz ott többször a teremben; az 1993 óta működő nemzeti alapprogramnak kiki felvillantotta előnyeit, hátrányait, és a történésekből egyegy kormányhoz kötötte, hogy éppen abban az évben milyen irányba mentek el a folyamatok. Hadd idézzek először két számot, a mi miatt azt gondolom, hogy a változtatásra szükség van. 1993ban, amikor elindult a program, az első teljes évben az NKA teljes összbevétele 850 millió forint volt, amelyre akkor 4 ezer pályázat érkezett. A tavalyi évben, az utolsó lezárt évben 14 889 pál yázat érkezett, és 8,5 milliárd forint volt ebben az alapban. Ha csak ezt tekintenénk is, mondhatnánk azt, hogy nemcsak hogy egy nagyon fontos témára jött létre a Nemzeti Kulturális Alap, hanem valóban kiteljesedett. Annak idején a kulturális járulék kimon dottan ennek az alapnak a feltöltésére szolgált, tehát nem közvetlenül a költségvetésből a bevételek után odaadott összeg volt, hanem erre a célra egy bevételi forrást jelölt meg az akkori kormányzat. Ennek a bevételi forrásnak éppen ezért a külön alapon v aló kezelése egy fontos tény volt, amely mellé járult az is, hogy ez akkor még Európában szinte egyedülálló rendszert alakított ki, azaz egy társadalmi elosztást, amelyben a szakmai szervezetek, az érdekképviseletek részt tudtak venni. Volt itt néhány font os esemény, amelyet többen is emlegettek, az egyik az alapnak alapprogrammá válása, és persze kiki a saját érveit sorakoztatta föl emellett. Azt mondanám, nemcsak az a lényege, hogy függetlenül az államháztartástól és függetlenül attól, hogy milyen kormán yzat van, nem lehet belenyúlni ebbe az alapba, de tudjuk, hogy ha kötődik a költségvetési évhez, akkor úgy, ahogy államtitkár úr mondta, nem tud évadokhoz igazodni, ha kötődik a költségvetési évhez, akkor nem tud hosszabb távú, akár kéthárom éves programo kat finanszírozni, nem tud előfinanszírozni. Tehát azon túl, hogy van egy önállósága, számtalan praktikus okból is jó az, ha nem alapprogramként, hanem alapként működik. Ez egy ’99es esemény volt, de én hadd mondjak egy jó eseményt is a 2000. évből, amely szintén még az előző kormányhoz kötődött. Akkor került ki a járulékköteles körből a közösségi művelődési szolgáltatás. Történt ez két ok miatt. Az egyik az volt, hogy akkor ennek a szakmai besorolása, az SZJszáma nem volt pontos, de ennél sokkal lényeges ebb, hogy miért történt ez a módosítás. Azért történt, hogy azok a szervezetek és a bennük működő művészeti és alkotó közösségek, akiknek a számára létrejött ez az alap, ne legyenek ők azok, akik ebbe az alapba befizetnek, hiszen ők azok, akik elsősorban a szolgáltatás oldalát nyújtották akkor és nyújtják ma is. Nagyon fontos tehát ennek az új módosításnak az a része is, amikor azt mondja, hogy pontosítja a törvényt aszerint, hogy a kulturális járulék alapját ma hogyan tudjuk bővíteni, például most az új tö rvény szerint az szjatörvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, valamint önálló tevékenységet végző magánszemélyek esetében is lehetővé teszi azt, hogy a kulturális járulékot itt meg tudjuk állapítani, merthogy új feladatok is vannak. Éppen az előző évben a műemlékvédelmi törvény új szabályozást tett lehetővé, és megígérte azt, hogy a későbbiekben más törvényekben, a kapcsolódó szabályozásokban is lehetőséget ad arra, hogy például erre a célra, a műemlékvédelem céljaira is történhessenek felajánlások. Az is elhangzott már itt ebben a teremben, hogy talán az alapprogramnak és az alapnak nem is csak az a lényege, ami eddig elhangzott, hanem az is, hogy legyen mód és legyen szándék arra, hogy az állami forrásokon túl külsős befizetések is történhessenek a z alap számlájára, mert ezek is azt a kört bővítik, azt az anyagi lehetőséget szaporítják, amely később a kulturális szféra rendelkezésére áll. Ha alapként működik a program, akkor lehetősége van arra, hogy az önálló számláján ott levő pénzeket úgynevezett banki ügyletekbe bevigye, és az ebből származó pluszbevétel is az alapot szaporítsa. Ezeket a lehetőségeket megteremtette.
