Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részl... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz):
3016 ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési mi nisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök asszony. Két percben csak egy nagyon gyors számolásra hívnám Illés képviselő urat, hiszen megtisztelt azzal, hogy értelmes embernek tart. Ha ön fölvetette azt, hogy 10 ezer szélkereket, szélerőművet létesítün k Magyarországon, egy szélerőmű usque egymillió euróba kerül, ennek a beruházásnak ennyi nagyjából az összege, akkor tízezerszer egymillió, azaz 10 milliárd euróról beszélnénk, ami 2500 milliárd forint. Ön azt mondja, hogy ha ilyen nagy tömegben létesítik az erőműveket, akkor ez nem kerül ennyibe. Kerüljön 2000 milliárd forintba! Jó? Ha megállapodunk abban, el tudjuk fogadni ezt a számot, hogy 10 ezer szélkerék 2000 milliárd forintba kerül nekünk, s azt is el tudjuk fogadni, hogy ma a szélkerékberuházók a 23 forintos átvételi árral, amit ön még tovább szeretne emelni egyébként, körülbelül mintegy tíz év alatt szeretnék, hogy megtérüljön a beruházásuk - ha még magasabb az átvételi ár, akkor még hamarabb meg fog térülni a beruházásuk , csak nullszaldósan, te hát hogy még nem is hoz hasznot nekik, akkor ez azt jelenti, hogy évente 200 milliárd forintba fog ez az adófizetőknek kerülni. Ha egyetért ezzel a gondolatmenettel - ezek természetesen kerekített és leegyszerűsített számok, de szerintem nagyságrendileg ig azak , akkor valahol meg kellene tudni magyarázni azt az adófizetőknek, hogy miért nem a meglévő és biztonságban működő atomerőmű meghosszabbítását - amelyre megvannak a források - helyezzük előtérbe, miért akarjuk őket megterhelni évi 200 milliárd forint pluszköltséggel. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Kétperces felszólalásra Illés Zoltán képviselő urat illeti a szó. DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen. A kétperceseknek pont ez az értelme, köszönöm szépen a felvetést és a kérdést. Látszólag abba a helyzetbe kerülök, hogy megfogott a szó nemes értelmében - idézőjelbe téve - politikai államtitkár úr. Nos, ezek a megfontolások nem a Magyar Országgyűlés előtt kellene hogy elhangozzanak, hanem ezek azok a számí tások és alternatívák, amelyek kidolgozását a magyar kormány nem tette meg. Nincs energiapolitikai koncepciója se rövid, se közép, se hosszú távra. De nem kerülöm ki a kérdést, illetve felvetést, ugyanis előszö r is nem fogadom el a számot csak azért, mert az én megítélésem és az eddigi szakértői becslések szerint azt kell mondanom, több száz milliárdba kerülne a szélerőművekkel történő kiküszöbölése a Pakson megtermelt villamos energiának. De abban a pillanatban , ha a költségeket kezdem nézni, azt mondom, megnézem a NyugatEurópában jelen pillanatban meglévő felesleges energiatermelő kapacitásokat, azoknak az árfekvését, és lehet, hogy azt mondom, nem mind a 40 százalék, Pakson megtermelt villamos energiát kell m agyarországi szélerőművekkel kiküszöbölni, hanem például amiről Szalay Gábor tisztelt képviselőtársammal már múltkor beszéltünk, hogy azt a határkonstrukciót kellene átalakítani, amely beruházást igényelne, de lehetővé válna Magyarország számára NyugatEur ópából a közös energetikai rendszeren keresztül nagyobb mennyiségben, nagyobb kapacitásban villamos energiát vásárolni. Tehát akkor, amikor a Paksi Atomerőmű 40 százalékának kiküszöbölését nézem, s ön azt mondja, akkor nézzük meg az árfekvés kérdését, akko r kell elővenni azokat az érveket, amelyeket ön használ, és ennek fényében módosítani kell, és lehet, hogy azt lehet mondani, hogy a szélenergiával mindösszesen 15 százalékot lehetne kiküszöbölni, vagy 6 százalékot kellene kiküszöbölni, de ehhez képest a t öbbit külföldi - már nem úgy külföldi, mert Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, ebben a tekintetben, ebben a kontextusban nincs külföld és belföld , tehát más forrásokból való beszerzéssel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , alternatív energiatermelési módozatok közül, például biomasszával vagy bármi mással lehetne előállítani, azzal
