Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
2997 Köszönöm a szót, elnök asszony. Kapcsolódva Ivanics István és Józsa István képviselőtársaim felvetéséhez, én is javaslom és azt kérem a kormánytól, hogy fogadja be ezeket a módosító indítványokat, ha meg ezeket nem, akkor a kapcsolódó módosító indítványokat. Miért kérjük ezt? Biztos, hogy a nagy bevásárlóközpontok nagyon fontos szerepet játszanak az emberek, illetve az ország életében, de azért nekünk a kiskeresk edők védelmében is fel kell lépnünk, és fel kell lépnünk a települések védelmében. Az általános vitában beszéltünk arról, hogy azok a települések, amelyek nem létesítenek, nem alakítanak ki ilyen nagy kereskedelmi helyeket, sokszor az elszenvedői azoknak, hiszen sem iparűzési adó, sem más lehetőség nem származik nekik ebből, ezek telepítéséből más eredményük nem lesz, csak elszenvedik ezeket. A harmadik szempont, amiért mindenképp fontos, hogy ezekre hatástanulmány és közös megegyezés szülessék, az pedig a koncentrált zaj- és környezeti terhelés, amely ezeket a területeket terheli, amit a nagy bevásárlóközpontok idéznek elő. Ezért mindenképpen fontosnak tartjuk - és ilyen szempontból a kormány és az ellenzék módosító javaslatai között nincs különbség, hogy m elyiket fogadjuk el , és ezt javaslom kormánypárti képviselőtársaimnak is, hogy valamelyik kapcsolódó módosító indítványt közösen támogassuk, már csak azért is, hogy ez a kereskedelmi törvénybe bekerüljön. Még egyszer nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy azok a kiskereskedők, akiknek nincs annyi anyagi lehetőségük, akiknek a tőkeereje a nagy bevásárlóközpontokhoz képest minimális, ők is talpon tudjanak maradni, akár kisfalvakban, akár kisvárosokban, akár a nagy településeken. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, MSZP. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 42. pontjában szereplő módosító indítványról szeretnék beszélni. Ez a kereskedők saját márk anéven forgalomba hozott termékeiről szól, amit szeretnénk bevinni a kereskedelmi törvény hatálya alá. Biztosan önök is találkoztak már Tesco vagy Auchan márkajegyes termékekkel az ő üzleteikben. Azt ugye senki nem hiszi el, hogy ezeket a Tesco, az Auchan vagy a Metro áruház állítja elő; ezek csak az ő márkanevén kerülnek forgalmazásra, úgy, hogy valakivel legyártatja. Ez olyan lehetőséget biztosít a számára - itt sokat beszéltünk a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmáról , hogy ezeket tulajdonképpen a saját termékének tekinti, és olyan áron hozza forgalomba, amilyenen jónak látja, hogy a versenytársaival szemben árelőnyt csikarjon ki, hogy a vevők hozzá menjenek be, más terméket viszont drágábban értékesít. Előrelépésnek tartom, hogy a kormány is támog atja azt a kezdeményezésünket, hogy a kereskedő márkanevén, illetve a kereskedő által gyártatott és saját márkanevén forgalomba hozott termék is bekerüljön a törvény hatálya alá. A jelentős piaci erő; mindig nehé z pillanatokat okozott, hogy ezt megfogjuk - próbáltuk megfogalmazni. Az előterjesztés szerint ez 150 milliárdról szól, mi azt javasoljuk, hogy 100 milliárd forint legyen az a határ, ami jelentős piaci erőnek minősül, alaphangon. Jelenleg Magyarországon ny olc vagy kilenc áruházlánc felel meg annak, amelyiknél eleve felmerül az, hogy nagyságrendjénél fogva jelentős piaci erő. Ugyanakkor a törvény helyesen fogalmazza meg, hogy mikor áll fenn még a kereskedő jelentős piaci ereje, a struktúrától, a piacralépési korlátok feltételétől függően, és nem akarom felsorolni ezt a dolgot. Maga az előterjesztő is megfogalmazta, hogy akkor is megállapítható a piaci erőfölény, ha piaci részesedése a kereskedelmi forgalomból meghaladja a 10 százalékot. Mi ezt olyan nehezen m érhetőnek tartjuk, hogy kapcsolódó módosító javaslattal szeretnénk kivenni a törvény tervezetéből, hiszen eleve nem lehet megállapítani, hogy a 10 százalék hogyan jön össze például tojás forgalmazásából, hogy egy áruházlánc mennyit forgalmazott, vagy tejné l vagy kenyérnél, hiszen itt már annyira oszlik a dolog. De akár egy százalék piaci részesedéssel és komoly reklámkampánnyal is lehet eladni fogkrémet, ettől függetlenül még nem minősülhet jelentős piaci
