Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KOCSIS RÓBERT (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
2979 KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavas lat általános vitáját követően módosító javaslatot tettem, amelyben a szocialistaszabad demokrata kormányzat által az eredeti javaslatban az egekbe emelt büntetési tételek nagymértékű csökkentését javasoltam. Tisztelt Képviselőtársaim! Van egy magyar szól ás, amely így hangzik: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Sajnos, ez a törvényjavaslat olyan, mintha a kormányzatnak az lenne a célja, hogy minél kevesebben kapjanak ma legálisan munkát, ugyanis a munkaügyi vétségek ilyen mértékű bírságolásával éppen e zt fogja elérni a kormányzat. Gondoljanak vissza, tisztelt szocialista képviselőtársaim, az eho bevezetése utáni időszakra: a kedvezményesebb adózási forma több bevételt hozott. Most mégis miért gondolják, hogy a drasztikus szigorítások segíteni fognak? Va lószínűnek tartom, hogy a rajtakapott vállalkozás inkább csődöt jelent, vagy új vállalkozásba szervezi ki a tevékenységét, amire még a hatvannapos eljárási idő is lehetőséget ad, különösen akkor, ha olyan kisebb vállalkozásról van szó, amelynek többéves ha sznát viheti el egy komoly bírság. E szigorítás mögött a szándékot kutatva azon gondolkodtam, hogy bizonyára nagy szüksége van az államnak a bevételekre, ha ilyen rigorózusan kiterjeszti a bírságokat. Megjegyzem, a bírságok korábban sem voltak kevesek, és az ellenőrök alapesetben is zokszó nélkül vetettek ki 50 ezer forintos tételeket egyegy apróságért. Persze, csak a jól működő, minden tekintetben legálisan működő cégeknél volt ez így. Ha tovább csavarják a prést, ki fog itt törvényesen foglalkoztatni? Vé leményem szerint nem volna szabad túlbürokratizálni, és az egekig emelt büntetési tételekkel nehezíteni a legális foglalkoztatók jelen gazdasági körülmények között amúgy is sanyarú sorsát, mert végeredményben a munkavállaló jár rosszul. A fiatalok közül má r így is ezrek és ezrek mennek Nyugatra, mert kint a szükséges engedélyek híján illegális vagy féllegális körülmények között is jobban járnak, mintha itthon maradnának perspektívák nélkül. Hova fog vezetni ez a folyamat? Ezzel együtt hiányolom a tervezetbő l, hogy a munkáltatókat érdekeltté tegyék a legális foglalkoztatásban. A nagyobb bírságösszegek meggyőződésem szerint nem alkalmasak erre sem, különösen akkor nem, ha még csőddel is fenyegetik a cégeket. Mellékesen pedig a versenyképességet sem javítják az ilyen és ehhez hasonló intézkedések. Az új közbeszerzési szabályozás szerint csak azok pályázhatnak sikeresen, akik nem követtek el ilyen jellegű szabálytalanságot. Tehát elegendő a legkisebb stikli, és máris elesik a pályázó egy esetleges közbeszerzési p ályázaton való részvétel lehetőségétől. Mi következik ebből? Hibátlanok csak az újonnan felállított cégek lehetnek. Röviden: az új, szigorúbbra hangszerelt szabályozás nem segíti elő a megelőzést, a jogkövető magatartást, ezért kérem a kormánypárti képvise lőket, hogy támogassák a javaslatomat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Kérdezem miniszter urat, hogy a határozathozatal elő tt vagy most kíván válaszolni. (Csizmár Gábor: Most.) Öné a szó. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A két érvelésre szeretnék reagálni. Bernáth Ildikó a sszonynak igaza lenne, ha úgy lenne, ahogy mondja. Ha az Országos Érdekegyeztető Tanács bármely bizottságának vagy a plenáris ülésének lenne hatásköre a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatosan, akkor az érvelése teljes mértékben helytállna. De mivel a munkaü gyi ellenőrzésről szóló törvényben semmilyen ilyen hatásköre nincs sem jelenleg, sem a jelzett paragrafuson kívül, ezért aztán az az érvelés nem áll meg, amit a képviselő asszony megfogalmazott,
