Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2968 szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló T/18212. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 145 tartózkodás mellett az előterjesztést sürgős tárgyalásba vette. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, sürg ős tárgyalásba veszie a kormány által benyújtott, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról szóló T/18213. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés az előterjesztést 175 igen szavazattal, 165 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett sürgős tárgyalásba vette. Döntés önálló indítványok tárgysorozatbavételér ől ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most tárgysorozatbavételi kérelemről határozunk . Az MDF képviselőcsoportja a Házszabály rendelkezése alapján kérte, hogy az Országgyűlés döntsön az önkormányzati bizottság által elutasított, ugyancsak a pos táról szóló 2003. évi CI. törvény módosításáról szóló T/17860. számú törvényjavaslat tárgysorozatbavételéről. Megkérdezem az előterjesztőket, kívánjae valamelyikük a tárgysorozatbavételi kérelmet indokolni ötperces időkeretben. Herényi Károly képviselő úrnak adom meg a szót. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma egy hete egy ilyen kísérletre már sor került. Akkor a Fidesz képviselőcsoportja kezdeményezte a tárgysorozatbavételt, de sajnos a korm ánytöbbség akkor ezt az indítványt elutasította, és a törvénymódosítás nem került a tárgyalandó törvények közé. Most teszek még egy kísérletet arra, hogy meggyőzzem önöket ennek a döntésnek az elkerülhetetlenségéről és a helyességéről. Ha jól belegondolunk , akkor itt tulajdonképpen nem a postáról van szó. Ha jól belegondolunk, és átgondoljuk a helyzetet, akkor hogy tudjuk mi eldönteni innen, a parlament padsoraiból, hogy minden 600 fő alatti kistelepülés vajon kiszolgáltatott kelle hogy legyen, hogy ott a megszüntetett normál posta után csak mozgóposta legyen, vagy vane olyan település, amelynek kifejezetten jót tesz, mert, mondjuk, 4 kilométer hosszú, egyutcás településről van szó, és az ott lakók érdekeit ez jobban szolgálja. Azt gondolom, hogy ilyen sza kmai kérdésekbe a Magyar Országgyűlésnek nem kellene belemennie, mert nem tud jó döntést hozni, az egyik helyen ez a megoldás a jó, a másik helyen pedig a másik megoldás a jó. Egyébként számos alkalommal tetten érhető, hogy az Országgyűlés olyan dolgokba a vatkozik bele - például a kereskedelemről szóló törvény kapcsán , amihez valójában nem ért, és nem neki kéne döntenie. Tulajdonképpen arról van szó, hogy 1990 nyarán, amikor az önkormányzati törvényt az akkori parlament elfogadta, akkor úgy döntött, hogy bizonyos döntési kompetenciákat a helyi közösségekre bíz, a helyi közösségek választott testületeire, az önkormányzati képviselőtestületekre, a polgármesterekre. Ez a mostani törvénymódosító javaslat, amely látszólag a postatörvényt, a postáról szóló törv ényt igyekszik módosítani, igen kicsiny mértékben fogja a posták, a Magyar Posta működését érinteni, de annál nagyobb kárt fog okozni az önkormányzatiság szép elvének, a szubszidiaritás elvének érvényesülése terén, hiszen olyan döntési lehetőséget veszünk el az önkormányzatoktól, amely nyilvánvalóan az ő hatáskörükbe tartozik. Ezért a mi módosító javaslatunk természetesen azt célozza, hogy az egy döntés helyett, amit az Országgyűlés hozna meg, az Országgyűlés úgy határozzon és úgy döntsön, hogy ahol meg aka rják
