Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Dr. Pap János és Ivanics Ferenc (Fidesz) - az igazságügy-miniszterhez - “Milyen feltételekkel létesíthető utólag, a tulajdonos akarata ellenére bányaszolgalmi jog?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2956 Köszönöm szépen, jegyző úr. Pontosan 17 óra van, rátérünk a kérdésekre . Dr. Pap János és Ivanics Ferenc (Fidesz) - az igazságügyminiszterhez - “Milyen feltételekkel létesíthető utólag, a t ulajdonos akarata ellenére bányaszolgalmi jog?” címmel ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! Pap János és Ivanics Ferenc, a Fidesz képviselői, kérdést kívánnak feltenni az igazságügyminiszternek: “Milyen feltételekkel létesíthető utólag, a tulajdo nos akarata ellenére bányaszolgalmi jog?” címmel. Képviselő úr, öné a szó. Pap János képviselőé a szó. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Többen fordultak hozzánk egy 810 éve meglévő problémával, amik or a gázbekötések idején a mezőgazdasági táblák közepén fektették le a gázvezetékeket. Az is meglepő, hogy ezt a mezőgazdasági táblák közepén és nem a szélén tették. Persze, ha a tulajdonosok tudtak volna róla, akkor mindez másképp történik, de sajnálatos módon az elmondásuk szerint mindezt önkényesen hajtották végre. Nem véletlen talán az sem, hogy most utólag és a tulajdonosokra rákényszerítve nevetséges összeggel kívánják megszerezni a bányaszolgalmi jogot. Ez az összeg egyszeri és végleges, mint ahogy m ondják, miközben nagyon sok korlátozást írnak elő, amely korlátozás egyrészt vonatkozik magára a művelésre, nem is beszélve a művelési ág váltásáról, építésről, de még arról is, hogy a jelzéseket kötelesek tűrni, ami akadályozza adott esetben a művelést, a z öntözést és a különböző betakarítási munkálatokat. Természetes a felháborodás, amit jelez az is, hogy többen nem írták alá ezt a megállapodást. Tisztelt Államtitkár Úr! Sok és súlyos kérdés fogalmazódik meg a tulajdonosokban, amelyekre kérjük, adjon nekü nk és nekik megnyugtató választ. Mit tehetnek ebben a kiszolgáltatott helyzetben a föld tulajdonosai vagy adott esetben a használói, bérlői? Köteleseke elfogadni az ultimátumszerű, szégyenteljesen alacsony összeget? Köteleseke egyáltalán utólag belemenni a bányaszolgalmi jog alapításába? Nem érzie úgy, hogy ezáltal sérül a magántulajdonhoz való jog? Ha a törvény szerint mégis kötelesek erre a bányaszolgalmijogalapításra, akkor vane joguk a kártalanítás összegébe beleszólni, annak nagyságát meghatározni ? Egyáltalán ki határozza majd meg vitás esetekben a fizetendő kártalanítási összeget? Később károkozás esetén ki és milyen szempontok szerint határozza meg a kiesett haszon és a kár forintosított mértékét? Ebben a helyzetben nem azée a felelősség, aki el mulasztotta a szolgalmi jog bejegyeztetését? Mi lesz azokkal, akik nem írták alá a megállapodást? (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Hogyan lehet elkerülni, hogy ilyen és ehhez hasonló helyzet előfordulhasson? Köszönöm szé pen, és várjuk megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kérdésre Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára válaszol. Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igaz ságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A polgári törvénykönyv 171. §a úgy rendelkezik, hogy ingatlanra szolgalmat vagy más használati jogot külön jogszabályban feljogosított szervek ja vára államigazgatási határozattal közérdekből lehet alapítani. A
