Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 14 (265. szám) - Dr. Botka László (MSZP) - dr. Baráth Etele tárca nélküli miniszterhez - “Alkalmasak-e a versenyképességi pólusok a nemzeti szintű felzárkóztatás támogatására és a nemzetközi versenyképességünk erősítésére?” címmel - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter:
2924 arra, tudjae a kormány vagy ön, miniszter úr, garantálni azt, hogy a versenyképességi pólusok kialakítására, a pólusok esetében elkészülő te rvekre meglesze a forrás. Kérdezem továbbá a tisztelt miniszter úrtól - hiszen az elmúlt napokban is érezhető volt, hogy több város neheztelt azért, mert nem került be a pólusok közé , hogy mivel kívánja támogatni a kormány a fejlesztési pólusokat, hogy a régiójukhoz tartozó többi várost és települést is be tudják vonni a programjaikba. S miután európai uniós programokról, fejlesztésekről van szó, kiemelten fontos, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszert is meg tudjuk erősíteni mind a nyugateurópai, mind a regionális együttműködésben. Ez Szeged esetében elsősorban Temesvár és Szabadka régióját, térségét jelenti. Kívánjae a kormány a pólusprogram keretében kiemelten megjeleníteni a regionális együttműködés prioritását? Tisztelettel várom válaszait. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Baráth Etele tárca nélküli miniszter úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Polgármester Úr! Nyilván mindenki számára ismeretes, hogy a parlament elé beterjesztésre került az országos fejlesztéspolitikai koncepció, amely az első olyan dokumentum, ami 2007től gyakorlatilag 201520ig meghatározza Magyarország növekedését , fejlődési tendenciáit. Ennek a koncepciónak széles pólusok között kell tudni megfelelő válaszokat adni. Az egyik ilyen például az, hogy igazán fejlesztés- és beruházásorientált kormányzás jöjjön létre, másrészt pedig egy jelentős decentralizáció is teret nyerjen. Elképzelhetetlen, hogy Magyarország területi fejlődése kiegyensúlyozásra kerüljön, ha ez a decentralizáció nem jön létre. Az eddigi elhatározások alapján a Regionális Fejlesztési Alap mintegy 50 százaléka, tehát a teljes pénzügyi keret egynegyede a régiókhoz kerül átadásra. Természetesen ugyanilyen feszültségek húzódnak az ország különböző fejlettségű térségei, települései, társadalmi és gazdasági egységei között. Annak érdekében, hogy az ország a versenyképességét fokozhassa - részben megtarthass a, részben fokozhassa , körülbelül ugyanúgy kell eljárni, mint - egy kis naiv példával - ahogy egy jó iskolában is eljárnak, ahol ha van kitűnő diák, kiemelkedő tehetségű ember, azt segíteni kell ahhoz, hogy növelje kapacitását, képességét, másrészt minde nkit, aki akár leszakadó vagy valamilyen módon hátrányos helyzetben van, segíteni kell a hátrányok ledolgozásában. Tehát egyszerre kell felzárkóztatni, és egyszerre kell tudni támogatni azokat, akik erre érdemesek. Különböző felmérések alapjá n Magyarországon öt olyan település van Budapesten kívül, amely alkalmas egy versenyképességi pólus, egy növekedési pólus kategóriájának megfelelni. De tekintettel arra, hogy eggyel több régiónk van, ezért a kormány úgy döntött, olyan javaslatot terjeszt a parlament elé, hogy Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Győr mellett egyfajta párosításban Székesfehérvár és Veszprém is hasonló feladatokat láthat el. A kritériumok között természetesen nemcsak a települési nagyságrend, hanem nagyon komolyan a tudás, a te rmelés és az infrastruktúra valamilyen tisztességes arányának jelen kell lennie, és ezen belül határozottan innovatívnak, megújuló képességűnek kell lenni. Képviselő úrnak szeretném mondani - csak a Szegeddel való összehasonlításként , hogy Cambridge váro sa, amely eléggé ismert a felsőoktatásáról, a képességeiről, összesen 16 500 hallgatót mondhat magának, miközben Szegeden mintegy 30 ezer hallgató tanul. Ugyanakkor Szegeden körülbelül egyötöde az oktatók száma Cambridgehez képest, de ami sokkal rosszabb, mintegy egytizede az innovatív vállalkozások száma. Ez azt jelenti, hogy amire most itt beruházni kell, amibe befektetni kell, az az ott lévő tudásnak, az ott lévő képességnek minél hamarabb való kiaknázása és annak az ipari termelésbe, a szolgáltatásokba vitele. Azok a települések voltak kiválasztva, ahol
