Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
2885 európai uniós vetületben nincs 50 ezer fő magyar, aki külföldön dolgozik. Két ország van, ahol tízezer feletti, Németország és Ausztria, az összes többi esetben néhány száz vagy néhány ezer. Ezt azért merem most állítani, mert valamennyi uniós tagország miniszterével tárgyalássorozatban vagyok, és így minden relációban megnéztem, hogy hányan vannak magyarok. Kevesen vannak, pontosan azért dolgozunk, hogy az akadályok elháruljanak a munkavállalás elől. Bár hozzáteszem, a kormánynak nem az a szándéka, hogy külföldön dolgozzanak a magyar munkavállalók, hanem az a szándéka, hogy határon belül találjanak munkahelyet, érvényesülést. Szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy 2003 óta igenis leírhatja az adójából az állampolgár a képzési költségeit 60 ezer forint értékben. Ezt ez a kormány vezette be 2003. január 1jétől. Térségi aszimmetriát mondott a forráselosztásban. Szeretném megnyugtatni, hogy ami a foglalkoztatási forrásokat illeti, ott nincs aszimmetria, ott az elosztásban éppen a munkaerőp iaci mutatók alapján fordítva differenciálunk, tehát oda kerül több pénz, ahol nagyon rosszak a mutatók, egy olyan szisztéma szerint, amit a megyék is elfogadtak egyébként. Ön említette, hogy a kormány feladata a források bővítése a foglalkoztatás javítása érdekében. Akkor bizonyára szól majd Matolcsy gazdaságpolitikus úrnak, hogy ne tegyen drasztikus adó- és járulékcsökkentésre javaslatot, mert a kettő együtt nem megy. Tehát vagy az adóforintok szaporodnak a kormány kezében, és akkor így lesz forrásbővülés , csak akkor tessék hozzátenni, hogy ez adó, járulékemeléssel jár, vagy ha adó- és járulékcsökkentést akarunk, drasztikusat, akkor tessék hozzátenni, hogy az állami támogatások csökkenni fognak. Ez a kettő ugyanis együtt mozog, ezt azért általában egy egy szerű háziasszony is tudja, hogy ha nincs bevétel, akkor kiadás sincs. Azt gondolom, nem kellene lebecsülni a közvéleményt, hogy ezt nem tudja, nem lehet csak az egyik felét mondani. Pánczél Károly képviselő úr beszélt a jövedelmek alakulásáról. Szeretném megkérni arra, hogy a jelentés 7. számú táblázatáig jusson el az olvasásban - úgy tűnik, ez nem sikerült. Ott ugyanis 1990től bemutattuk a versenyszféra, közszféra bruttó, nettó, reálkereseteit, a minimálbér alakulását, összefüggésben a GDPvel, a foglalk oztatás bővülésével. Ez egy átfogó táblázat, és ebből ki fog derülni mindannak a cáfolata, amit ön mondott. Hogy egyetlen számsort felolvassak önnek, ami a reálbéreket illeti, ezért elmondom emlékeztetőül a ’982002 közöttit is, hátha elfelejtette, mert er re van némi hajlandóság. Tehát, ha a ’982002 közötti számokat nézem, akkor reálbérben a költségvetési szférában 103,5, 105, 100,2, 109,4, amit látunk a reálbérnövekedésben. Nézzük meg, ez 2002től hogyan néz ki: 121, 112,7; 2004ben 95, de itt a 13. havi átrakása miatt van ez, merthogy 2005 első hét hónapjában 112,7, ha a 20042005öt átlagában nézem, ez 103,85. Számoljuk ki, hogy reálbérben melyik volt erősebb emelkedés! Az a négy év vagy ez a négy év? De szerintem a közszférában dolgozók ezt pontosan tu dják. Mi azt ígértük, hogy az 50 százalékos egyszeri béremelkedés után a közalkalmazottaknál a GDPnél magasabb béremelés fog történni, ez átlagban a négy esztendőben meg is fog történni. Azt mondta, hogy az 50 százalékos béremelés forrása a polgári kormán y által itt hagyott töltött páncélszekrény volt. Ha meg tetszene nézni, valamelyik táblázatban benne van, hogy milyen államháztartási hiányt tetszettek 2002ben itt hagyni, az több mint 9 százalék volt. Na ez volt az a töltött páncélszekrény, csak az a baj , hogy hátul üres volt, és már régen elhordták belőle a pénzt. Úgyhogy semmi olyan forrást nem hagytak itt, amiből meg lehetett volna csinálni. El tetszett felejteni mondani a 2006os bérajánlás mellé azt az apró, de nem lényegtelen tényt, hogy van egy 4,5 százalékos szeptember 1jei közalkalmazotti béremelkedés is, ami az idén már a második, mert január 1jétől volt egy 7,5 százalékos is. A kettő együtt 9 százalékot jelent éves átlagban, és 3 százalék meg áthúzódik 2006ra. (16.10)
