Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
2879 Megkérdezem a napirendi pontok előterjesztőit, kívánnake válaszolni a vitában elhangzottakra. Csizmár Gábor miniszter úré a szó. CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy alkalmat adhattam ellenzéki képviselőtársaimnak arra, hogy kifejthessék álláspontjukat a kormányzati foglalkoztatáspolitikáról. Magam ezt önként tettem, nem az Országgyűlés megrende lésére, hanem abból a szándékból, hogy az ország nyilvánossága elé tárjam, hogy milyen a foglalkoztatás helyzete, mit tett a kormány, és mit kíván tenni. Örülök, hogy ezzel a lehetőséggel éltek. Bernáth Ildikó legutóbbi hozzászólására mondaná m, hogy kormánypárti képviselőtársaim több alkalommal kifejtették azon álláspontjukat, hogy a jelentésben szereplő tényeket, az azokból levont következtetéseket és a jövőre vonatkozó tennivalókat támogatják. Nem tartották szükségesnek, hogy ezt még tizenha tszor elmondják, merthogy ezt már megtették a bizottsági ülésen, megtették vezérszónoklatban. Úgy gondolom, hogy nem attól igaz valami, hogy tizenhatszor mondják, hanem attól, hogy kellő érveléssel támasztják alá. (Bernáth Ildikó közbeszól.) Ugyanakkor saj nálom, hogy a lehetőséggel számos képviselőtársam nem élt a tekintetben, hogy akár bizottsági ülésen, akár itt a plenáris ülésen tett javaslataimhoz nem viszonyult - csak nagyon elvétve - egykét képviselői hozzászólás. Kétszer is tettem arra kísérletet, h ogy egy, a Házban talán konszenzussal támogatható foglalkoztatáspolitika értékeit, tennivalóit, feladatait összeírjuk. Úgy tűnik, hogy ez üresen kongott a Házban, erre nem reagált senki vagy nagyon kevesen. Ugyanakkor képviselőtársaim, főképpen ellenzéki k épviselőtársaim arra használták a vitát, hogy a szokásos, már eléggé recsegőropogó magnófelvételt ismételjék meg újra és újra. Szeretném megköszönni Filló Pál, Béki Gabriella, Balsay István, Varga József és Rákos Tibor képviselőtársaimnak, hogy a jelentés hez úgy nyúltak, ahogy azt az asztalra tettük, nevezetesen, hogy abból tanulságokat vonjunk le, és próbáljunk meg a közös tennivalók irányába hatni. Tekintettel arra, meglehetősen sokféle megjegyzés hangzott el a vitában, ne haragudjanak meg, ha néhányra k énytelen vagyok kitérni. Konkrétan ismert, hogy számos nem valós információ, számos félremagyarázás, számos tényszerűen nem igaz állítás hangzott el, és ezt, elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, kénytelen vagyok cáfolni a parlament nyilvánossága előtt. Fil ló Pál képviselő úr mondta, hogy nemzeti ügy, közügy a foglalkoztatás. Teljesen egyetértek vele, és szeretném is, ha az lenne. Szeretném is, ha nem a pártpolitika küzdőtere lenne, mert egyébként hétköznapi emberként valamennyien is alakítjuk a munkaerőpiac ot azzal, hogy mit vásárolunk például, mert azon áruk, azon szolgáltatások mögött, amelyeket megveszünk, munkahely van, és amit nem veszünk meg és nem veszünk igénybe, amögött is munkahely van, az meg fog szűnni, mert így működik a piacgazdaság. Lehet poli tikusként sikoltozni amiatt, hogy miért szűnnek meg ittottamott munkahelyek, miért nem ugrik oda a kormány, és rögtön védi meg azt a munkahelyet, de, képviselőtársaim, nincs olyan piacgazdaság, ahol úgy működnének a dolgok, hogy addig van piacgazdaság, a míg fogyasztó és vásárló vagyok, és addig már nincsen, amikor ennek a munkaerőpiaci következményeivel szembe kell nézni. Az van, hogy igenis vannak változások a munkaerőpiacon. Ezt menedzselni kell, és ennek egyenlegeként kell pozitív eredményt létrehozni . De úgy gondolom, ez azt is jelenti, hogy mindenkinek van valamelyest felelőssége a foglalkoztatás bővítése érdekében, és a kormányzati foglalkoztatáspolitikának az a lényege, hogy mindenki számára a lehetőséget, a bekapcsolódást, az együttműködést biztos ítsa. A teljes foglalkoztatás ügye: érdekes volt a vitában, mert ha jól emlékszem, akkor Csáky András képviselő úr mondta azt, hogy ez egy irreális célkitűzés, és hogy legyünk reálisabbak, szerényebbek e tekintetben. Van más ellenzéki párt, amely azt gondo lja, hogy egy választási ciklus alatt el lehet
