Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (Harrach Péter): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
2867 amivel befolyásolni tudja a kis- és középvállalkozások, a mikrovállalkozások, családi vállalkozások munkahelyteremtő képességét, a munkahelyek számának bővítését és az aktivitás növelését. Biztos, hogy mindannyian tudjuk, hogy párhuzamos előterjesztés készül a nemzeti fejlesztési terv, a területfejlesztési koncepció és a koncepció következtében megteendő szükséges lépésekről. Folyik az Európai Unió bizottságaiban és főbizottságában nemcsak a nemzeti fejlesztési tervnek majd a későbbi vizsgálata, hanem a magyar gazdaságpolitikának, a magyar gazdaság állapotának is az éles vizsgálata és nem egy esetben a bírálata. Itt egy lényeges mondanivalóhoz érkeztem el, amely mi ndig is minden hozzászólásunkban szerepel, hogy a foglalkoztatáspolitika önmagában nem ad olyan eszközöket, amelyekkel változtatni tudna a magyar foglalkoztatás helyzetén, a regisztrált munkanélküliek számán. A gazdaságpolitikában mindig az adott ország ga zdaságpolitikájába beágyazva kell vizsgálnunk a megteendő szükséges intézkedéseket. Itt mutatkozik meg a kormánypárt és a FideszMagyar Polgári Szövetség foglalkoztatási munkacsoportja közötti képviselői véleménykülönbség. Nem a statisztikában keressük azo kat az adatokat, amelyekben véleménykülönbség kialakulhatna, bár itt is van néhány olyan statisztika, amelyekben csak részértelmezések vannak. Példaként említenék meg egy apróságot: bennünket elsősorban nem az érdekel, hogy százezer külföldi munkavállaló v an vagy sem, hanem hogy ebből mennyi az Európai Unióból érkezett, milyen viszonosság van Magyarország és az Európai Unió között, és mennyi, mondjuk, a Kínából érkezettek száma a foglalkoztató iparban vagy a kereskedelemben. Melyek a nem európai országból é rkezett munkavállalók, mert mi hiszünk abban, hogy az Európai Unió elsősorban a tőke, a munkaerő, a foglalkoztatás, az áru és a szolgáltatások szabad áramlását jelenti. Mi ebben hiszünk. Mi abban is bízunk, hogy az Európai Unióban ezek a határok előbbutób b olyan irányban változnak és módosulnak, hogy a Magyar Köztársaságnak is legyen lehetősége a kedvező feltételeket kihasználni az Európai Unió különböző országaiban, kölcsönösség alapján. Olyan helyzetben került ez az anyag benyújtásra, amikor az Európai U nió meghatározott országaiban egyfajta szociális lázadás mutatkozik, különösen az alulképzett, az egy- vagy kétgenerációs bevándorló fiatalok körében, akik főleg a nagyvárosok közelében olyan tömegben nem jutnak munkalehetőséghez, nem jutnak oktatáshoz, ké pzéshez, ami már az egész Európai Unió fejlődésének is egyfajta gátjává válhat. Amikor Franciaországban, Belgiumban vagy Németországban ezekkel a feszültségekkel foglalkozunk, akkor nemcsak rendőri szempontból kellene vizsgálnunk, hanem előrevetítve 101520 évvel vizsgálnunk kellene a magyarországi helyzetet is, főleg a pályakezdő fiatalok foglalkoztatási problémáinál. Nem statisztikában keressük tehát mi azokat a véleménykülönbségeket, ami a két álláspontot jellemzi, hanem a megtett vagy a megtételre váró intézkedések másként értelmezésében vagy hiányában. Erre Bernáth Ildikó frakcióvezetőhelyettes asszony is rámutatott hozzászólásában. Olyan időszakban került ez benyújtásra, amikor a nemzeti fejlesztési tervben megfogalmazzuk mindazokat a javaslatokat, a melyek Magyarország régióit, megyéit, kistérségeit és településeit foglalkoztatják. Mindannyian tudjuk, hogy a legnagyobb források ma már nem a strukturális alapok valamelyikéből az infrastruktúrafejlesztésre érkeznek, hanem a humánerőforrásfejlesztési o peratív programban nyújtanak lehetőséget. Mennyire tudjuk ezt kihasználni? Mennyire tudjuk igénybe venni ezeket a hatalmas, milliárdos forrásokat, akár a szakképzés átalakításában, akár az esélyegyenlőség, a nők munkavállalási lehetőségeinek biztosításában , a romafoglalkoztatásban, a roma esélyegyenlőség megteremtésében? - és sorolhatnám. A regionális operatív programokban kiváló lehetőségek vannak a térségi felzárkóztatásra, a hátrányos helyzetű vagy többszörösen hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztat ására, ezért 1990 óta minden kormány igyekszik a saját erejéből a legtöbbet biztosítani. Mégis elmondhatjuk, hogy soha nem látott mértékű különbség van az egyes régiók, és - azt is mondhatnám és mondom is - a régióban lakó polgárok között. Egyenlőtlenség m utatkozik a középmagyarországi régióban, mintegy
