Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés, valamint a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2851 bővülése 2001ben megtorpant, visszafordult, az előző kormány a munkanélküliség elrejtésére, és nem az álláskeresés ösztönzésére koncentrált, és erre akar most is rávenni bennünket. Azért sem bővül gyorsabban a foglalkoztatás Magyarországon, mert most egész Európában romlik a helyzet, a régi és a legtöbb új tagállamban is, mert az állami vagy az állam által támogatott munkahelyeket az adófizetőknek kell megfizetniük, és ebben a lehetőségein k meglehetősen korlátozottak. A munkahelyteremtés a foglalkoztatás bővítésének szükséges, de nem elégséges feltétele. Hiába van több munkahely, nem nő a foglalkoztatottak száma, ha elnézőek vagyunk a be nem jelentett jövedelmekkel és foglalkoztatással szem ben, ezért nem lesz vagy kevés lesz a nyugdíj, nem csökkenhet az adója annak, aki pedig azt becsületesen megfizeti; ha az intézmények, juttatások, ellátások nem támogatják, ösztönzik eléggé az álláskeresést; ha nem teszünk meg mindent annak érdekében, hogy az állást keresők képesek is legyenek elhelyezkedni, rendelkezzenek piacképes szakmai tudással, gyakorlattal, munkakultúrával. Azt gondolom, hogy a gazdasági környezetünket tekintve és saját helyzetünket számba véve az is fontos eredmény, hogy megőriztük, valamelyest még növeltük is a foglalkoztatottak számát. Mindezeket figyelembe véve a kormánynak az a célja, hogy legyen több munkahely, ezek a munkahelyek legyenek láthatóak, segítsünk az embereken a felkészülésben, álláskeresésben, alkalmazkodásban, segí tsünk abban, hogy munkát és munkást kereső megtalálja egymást, és hogy azok kapják a legnagyobb segítséget, akik a legrosszabb helyzetben vannak. Hogyan lehet ma Magyarországon a foglalkoztatást bővíteni? A foglalkoztatás növelése elsősorban a gazdaság, a versenyszféra növekedésétől, az általuk létrehozott munkahelyek számától függ. Még inkább így van ez, amikor nincs lehetőség arra, hogy közös adóforintjainkból korlátlanul szaporítsuk azoknak a munkahelyeknek a számát, amelyeket részben vagy egészben az ál lam tart fenn vagy támogat. A kormány feladata meglehetősen összetett és közvetett ebben a folyamatban, egy olyan gazdaságban, ahol a magántulajdon 80 százalék feletti. A modern piacgazdaságban a kormány szerepe mindig is közvetetten jelentkezik a munkaerő piacon. Ezért a magyar kormány is gazdaságfejlesztési eszközökkel, a foglalkoztatási költségek csökkentésével, a képzés és a gazdaság kapcsolatának szervezésével, a felnőttképzés intézményrendszerének fejlesztésével, a nem tipikus foglalkoztatási módok ter jedésének segítésével, a hatékony, célra orientált és elsősorban az esélyeket növelő forrásfelhasználással, a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerének modernizálásával adott válaszokat arra, hogyan lehet Magyarországon a jelenlegi helyzetben a foglalko ztatást bővíteni. Amit a legfontosabbnak tartok, hogy egy kiszámítható pályán haladjon a magyar gazdaság, hogy a következő esztendőkben is 44,5 százalékos évenkénti növekedésnek teremtsük meg a feltételét a következő évekre is. Ez azt jelenti, hogy magáva l a gazdaság növekedésével is esélyt adhatunk a foglalkoztatás bővülésének. Ha sikerül a gazdaság növekedésével együtt tartani a bérek alakulását is, akkor egyszerre lehetne megvalósítani azt a hármas követelményt, hogy növekedjen úgy a gazdaság, hogy anna k forrása elsősorban a hatékonyság, a termelékenység, a versenyképesség legyen, adjon lehetőséget a foglalkoztatás bővítésére is, és mindez együtt teremtse meg a bérfelzárkózás feltételeit is. Ez akkor lehetséges, ha tartósan az Unió átlaga felett lesz a g azdaság növekedése hazánkban, ennek pedig az a feltétele, hogy a munkahelyek továbbra is cserélődjenek oly módon, hogy az alacsony hatékonyságú, rosszul fizetett munkahelyek száma csökkenjen, és növekedjen a korszerűbb, jobb képzettséget, szaktudást igényl ő, ezáltal nagyobb hozzáadott értéket előállító és így jobban bérezhető munkahelyek száma. Ha ezt a hármas követelményt és pályát tudjuk tartani, akkor a gazdaság növekedésével bővülhet a foglalkoztatás, és csökkenhet az inaktivitás. Milyen mértékű foglalk oztatásbővüléssel számolhatunk? A foglalkoztatás bővülésének mértékére többféle prognózis készült. A gazdaságkutatók szerint 4 százalék környéki GDPnövekedés esetén 0,51 százalék közötti foglalkoztatásbővüléssel lehet számolni Magyarországon, tekintve je lentős hatékonyságú tartalékainkat. A fejlett piacgazdaságban folyamatosan változnak a termékek, a
