Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - GŐGÖS ZOLTÁN, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
2831 A másik fontos területe ezen tö rvény módosításának az Országos Betétbiztosítási Alap működésének áttekintése. Az Országos Betétbiztosítási Alap működésének hatékonysága nagymértékben növelhető egyes feladatok kiszervezésével, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez történő áttétellel. Mindezek alapján ésszerűnek tűnik, hogy a betétbiztosítás éves díjának megállapításával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete átfogó helyszíni ellenőrzései keretében vizsgálja. A hitelintézeti törvény sze rint az alap vagyonát állampapírban kell tartani. Az alap pénzeszközeinek befektetését díjazás ellenében vagyonkezelők végzik. A vagyonkezelők által elért hozam az elmúlt években - a piaci hozamszint alakulásától függően - változó volt. A tervezet ezért le hetővé teszi, hogy az Országos Betétbiztosítási Alap az állampapírhoz hasonlóan biztonságos MNBbetétben is tarthassa vagyonát vagy annak egy részét, amelyre az MNB jegybanki alapkamatot fizetne. A harmadik törvény, ami szintén előttünk van, és törvénymódo sítás keretében foglalkozunk vele, a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi törvény módosítása. Az 1997ben alakult lakástakarékpénztárak népszerűek a lakosság körében, a megkötött szerződések száma folyamatosan emelkedett, 2004 végére megközelítette a 900 ezret. A lakáselőtakarékosság állami támogatása 2004ben 8,3 milliárd forint volt. A hatályos rendelkezések szerint lakáselőtakarékossági szerződést bárki köthet állampolgárságtól függetlenül, a betételhelyezéshez kapcsolódó támogatást azonban csak devizabelföldi lakáselőtakarékoskodó, illetve kedvezményezett részére lehet igényelni. A devizabelföldi fogalmába jelenleg nem tartoznak bele az Európai Gazdasági Térséget alkotó országok állampolgárai, ezért ez a szabályozás diszkriminatív az EGT állampo lgáraival szemben. Ezenkívül a lakástámogatáshoz való jog a munkavállaló mellett a közeli hozzátartozót is megilleti. A fentiekre tekintettel indokolt a támogatásokra jogosultak körét kiterjeszteni. A jogosultság igazolására vonatkozó szabályokat a lakáse lőtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben célszerű meghatározni. A magyar állampolgárokhoz hasonlóan külföldi állampolgárok is megnevezhetik bármely közeli hozzátartozójukat kedvezményezettnek, a támogatást azonban változatlanul csak a M agyar Köztársaság területén megvalósuló lakáscélra lehet felhasználni. A javaslat módosítja az áthidaló kölcsönre vonatkozó szabályokat. Az áthidaló kölcsön igénylésének feltétele a jelenlegi szabályok szerint minimum kétéves megtakarítási idő elérése, val amint a szerződéses összeg 25 százalékának megtakarítása. A lakástakarékpénztár az áthidaló kölcsönök finanszírozása érdekében kölcsönt vehet fel, illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt bocsáthat ki. A pénztár szabad eszközeinek 20 százalékát is f elhasználhatja áthidaló kölcsönök nyújtására. A pénztárak azonban eddig szabad eszközeiknek csak minimális részét használták fel áthidaló kölcsönök nyújtására. Szintén alacsony a lakástakarékpénztári lakáskölcsön igénybevétele. A fentiekre tekintettel a j avaslat az áthidaló kölcsön azonnali felvételének lehetőségét a lakástakarékpénztár szabad eszközeinek 5 százalékáig biztosítaná. Az azonnali hitel magasabb kockázatát a pénztárak megfelelő belső limitekkel és adósminősítési, illetve hitelbírálati szabály okkal kezelni tudják. Az Állami Számvevőszék az önkormányzatok víziközműberuházásainak vizsgálata során rámutatott a támogatások halmozott igénybevételére irányuló, nemkívánatos gyakorlat kialakulására, és felhívta az állami szervek figyelmét ennek megaka dályozására. Ezért a javaslat szerint az önkormányzati közműfejlesztési társulat által megvalósított közműfejlesztésekhez a jövőben nem kapcsolódik lakáselőtakarékossági támogatás, csak az ingatlanon belül megvalósított fejlesztéshez lehet ilyen támogatás t igénybe venni. A magánszemélyek mellett a társasházak és lakásszövetkezetek is köthetnek lakástakarékpénztári szerződést a közös tulajdonban álló épületrészek felújítására és korszerűsítésére. Míg korábban e szerződésekre is a magánszemélyek szerződései re vonatkozó
