Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
2800 vízi úton s zállítva lehet versenyképes az EUpiacon. Hozzátenném, szakemberektől hallottam, hogy 1 egység a vízi út, ehhez képest 7 a vasút és 1617 pedig a közút költsége. Nem mindegy, hogy a gazdáknak, több százezer családnak mi marad a zsebében. Az energiaínség ké rdéskörét is felvetik ezek a kérdések. Hamis az a felfogás, hogy a Tisza folyó duzzasztása Csongrádnál a környezeti értékeket veszélyeztetné. A duzzasztás nem ellensége a környezetnek, hanem a duzzasztással a környezet érdekében lehet okosan tenni. (0.10) A tiszalöki duzzasztómű nélkül napjainkban a Keletifőcsatornában nem lenne víz, a Hortobágyra nem történne vízpótlás. A Tiszát a medrében duzzasztanák, ugyanúgy, mint a Köröst Bökénynél, a vizes élőhelyekre lehetőséget, vízutánpótlást jelentene a folyó me drében, amikor kis víz folyik le. Nem igaz az, hogy a szikesedés az érintett területeken megtörténne, hiszen a vízgazdálkodás elégtelenségét jelzi, ha szik van. Ennyit a környezetvédelmi ártalmakról. Október 28án egy nagyon komoly szakmai konferenciát tar tottunk az EU parlamenti képviselő úrral és 12 szakemberrel Csongrádon. Ott egyértelműen kiderült annak az igénye és megfogalmazódott, hogy meg kell építeni a duzzasztóműveket, az egységes hajóút biztosítaná a vízi szállítást, a Dunára való, a Dunán pedig a tengerre való feljutást a gabonatankereknek, föllendítené a térség turizmusát, mindenképpen nagyon komoly távlatokat nyitna munkahelyteremtésben, és a továbblépést segítené az elaszályosodás elleni programban is. Itt gondolok a DunaTiszacsatorna később i megépíthetőségének lehetőségére. A legnagyobb probléma jelen pillanatban azonban mégiscsak az, hogy a hatástanulmányterveket el kell készíteni. Nem ez a probléma, hanem ennek a forrását kik, hogyan és milyen keretből tudják biztosítani. Az egyik miniszté rium hárítja a másikra, ugyanakkor viszont nemzetgazdasági érdek. Úgy tudom, hogy azért EUforrásokból 16 milliárd forint országos, kormányzati szinten rendelkezésre áll, tehát vagy a kormányzatnak, vagy a régiónak, vagy a megyékkel összefogva, de mindenké ppen kormányzati ráhatással kellene a hatástanulmányokat elkészíteni, és egy korrekt, komplex hatástanulmány eredményezhetné azt, hogy bekerül az NFT IIbe ez a nagyon komoly projekt, ami a jövőnket, a Tisza völgye és az ott élő százezrek jövőjét meghatáro zhatná. Köszönöm, államtitkár úr, várom kérdésemre a válaszát. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Az elhangzottakra a kormány nevében ugyancsak Pásztohy András államtitkár úr kíván válaszolni. PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi é s vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ön nagyon valós problémát feszeget, és a megoldásra is megvan a lehetőség, és nagyon örülök annak, hogy képviselőtársam ezt a fontos kérdést fel vetette. Ugyanis a tiszai hajózási lehetőségek bővítése egyébként is illeszkedik abba az európai közlekedésfejlesztési irányvonalba, amely a belvízi hajózás előtérbe állítását, jól működő európai belvízi vízi utak és víziútrendszerek kialakítását célozza m eg. Ezt a közlekedéspolitikai törekvést fogalmazta meg egyébként a 2001. szeptemberi rotterdami páneurópai közlekedési miniszteri konferencia is. A vízi közlekedés szempontjából a Tisza folyó lehetőségei még egyszerűen kihasználatlanok. Az elérhetőséget és a belső kohéziót, együttműködést segítő kapcsolaterősítés egyaránt fontos a térségi fejlődés szempontjából. A Tiszán, illetve egyes mellékfolyóin a turisztikai célú személyhajózás és a folyók adottságait kamatoztató vízi árufuvarozás fejlesztése jelentőse n hozzájárulhat a régió gazdaságának és idegenforgalmának élénküléséhez, továbbá a Tiszáról a tengerhez való, a jelenleginél akadálytalanabb kijutáshoz, és a gabonakereskedelmet a mi szempontunkból, a mezőgazdaság szempontjából nagymértékben tudja segíteni .
