Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2746 Nehezítette a helyzetet az év közbeni áttérés, valamint a több kormányzati ciklus hibájaként is felróható intézményi felkészülésben jelentkező l emaradás. Jóllehet, az intézményi harmonizáció az elmúlt három évben felgyorsult, a támogatások késedelmes kifizetése és a gabonaintervenció lassúsága mutatja, hogy befejezni a folyamatot teljes egészében nem sikerült. A magyar mezőgazdaság az európai unió s csatlakozás után ellentmondásos helyzetbe került. Pozitív és negatív folyamatok bontakoztak ki, amelyek egymás mellett, egymást erősítve vagy gyengítve, esetleg ellentétesen is hatottak. Pozitívum, hogy a magyar agrárgazdaság 2004ben a csatlakozás révén az Európai Unió közös agrárpolitikájának kedvezményezettjévé vált. Ledolgozta a SAPARD Hivatal késői beindulásából adódó tetemes lemaradást, a termelők ki tudták használni a SAPARDprogram nyújtotta beruházási, infrastrukturális és az elsődleges élelmisze ripari feldolgozás fejlesztését célzó támogatásokat. Pozitívum, hogy a csatlakozás időpontjára kiépült a KAP működtetését szolgáló intézményrendszer, az uniós támogatások fogadását és elosztását szolgáló intézményi infrastruktúra. Az is kedvező, hogy a ga bona intervenciós felvásárlásának beindulása, és az utóbbi időben tapasztalható felgyorsulása következtében a szerződéssel lefedezett terményfelvásárlás 2005. július 31ig tulajdonképpen befejeződött. Ugyanakkor negatívum, hogy gyors szerkezeti átrendeződé s kezdődött, megváltozott a két alaptevékenység egymáshoz viszonyított súlyaránya. Felborult az exportimport folyamatok évek óta megszokott egyensúlya, és a csatlakozást követően többszörös gyorsasággal bővült a behozatal, tehát az import. Az exportőröket sújtó, az export versenyképességét rontó és az importőröket bátorító árfolyampolitika óriási károkat okozott az egész agrárgazdaságnak. Az eredményszemléletben elszámolt támogatások egy részének 2005re történt áthúzódása komoly likviditási gondokat okoz ott az ágazatnak. Tisztelt Országgyűlés! Összességében úgy ítéljük meg, hogy az agrárgazdaság nem a különböző termelő tevékenységek mechanikus együttese, hanem egy többfunkciós, fenntartható, szerves rendszer, amelyben a termeléssel azonos rangú a természe ti környezet, az eltartó képesség és a vidéki értékek megőrzése. Az agrárium és a vidék helyzetének alakulása nemcsak a gazdák ügye, hanem meggyőződésünk, tízmillió magyar állampolgár érdeke. A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy napjainkban nem létezik fejlett ország az egész földkerekségen magas színvonalú agrárgazdaság és az ehhez kapcsolódó vidékpolitika nélkül. Ezért a magyar agrárvidékfejlesztés stratégiai céljainak figyelembe kell venniük a közös agrárpolitika előírásait és stratégiai cél jait, de a magyar agrárgazdaság sajátosságain kell alapulnia, és lehetővé kell tenniük a kapcsolódást a nemzetgazdaság többi ágazatával, illetve fejlesztési stratégiáival. Arra számítunk, hogy a következő években az Európai Unió keretei között a gazdálkodá s versenyképességének javításával, a termelők egységes szakmai és érdekképviseleti rendszerének kialakulásával, a rendelkezésre álló európai uniós és hazai források maximális kihasználásával a gazdálkodók termelői és jövedelembiztonsága javul, és mérséklőd ni fognak az átmenet kezdeti feszültségei. Az európai uniós csatlakozással a magyar mezőgazdaság egy nagy lehetőséget kapott; kiszámíthatóbb árakat, jelentős kvótákat, több tíz milliárdos közösségi támogatást, és az agrárszabályozásban is hosszú távra átlá tható stabil helyzet teremtődött meg. Az agrárkormányzat célja hogy olyan feltételeket teremtsen a hazai agrártársadalom, a vidéken élők számára, ami biztosítja a nagyobb jövedelmeket, a falusi népesség minél nagyobb felzárkózását a többi társadalmi réteg szintjére. Ehhez szükség van az ágazatban szereplők széles körű összefogására, a termelői szerveződésektől a minőségi termékeket előállító, pályázni tudó gazdálkodóktól a kutatókig, a szaktanácsadóig, az oktatókig egyaránt. Az európai uniós csatlakozásnak lesznek nyertesei, de vesztesei is. Egyes ágazatok és ágazati szereplők átmenetileg nehéz helyzetbe kerülhetnek, de összességében, ha megtörténik a szelekció, az alkalmazkodás, a magyar agrárgazdaság minden területén tartós növekedési pályára tudunk állni.
