Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2744 százaléka . Tehát a vidéki térségek és a mezőgazdaság kapcsolata mind a termelés, mind a lakosságmegtartó képesség, mind a környezet megóvása szempontjából meghatározó. A 2004es esztendő rendkívüli év volt. Ez volt a tagállami működés első éve. Európaszerte rekord termés született, a piacokra erős kínálati pozíció volt jellemző. A tagállami működésre való felkészülésben felhalmozódott halasztásokat minden tekintetben nem sikerült időben behozni. Az intézmények éles helyzetben, nyomás alatt történő rendszerbe állítás a az egyébként is hosszú utófinanszírozás idejét tovább nyújtotta. Így a támogatási lehetőségek növekedése ellenére a gazdaságok többségét a naptári évben eléggé nagy pénzhiány gyötörte. A támogatási rendszer átalakulása, az új intézmények működése és a lo gisztikai rendszerek kiépítetlensége még inkább nyilvánvalóvá tették a magyar agrárgazdaság versenyképességének gyenge pontjait, a gyors alkalmazkodás korlátait. Bebizonyosodott, hogy szállítási hátrányaink égetően szükségessé teszik egyrészt a logisztikai fejlesztéseket, másrészt a termelési szerkezet harmonikusabb, kevésbé szállításigényes átalakítását. Tisztelt Országgyűlés! A 2004ről szóló jelentésből az agrárgazdaság helyzetének jellemzésére engedjenek meg néhány megállapítást kiemelni. A mezőgazdaság 2004. évi bruttó kibocsátása a Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint folyó áron 17,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A két fő ágazat közül az állattenyésztés teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent, a növénytermesztésé viszont 32,9 százalékk al bővült. A növénytermesztés és az állattenyésztés kibocsátási mutatóinak eltérése a növényi termékek kínálati piacát is jelzi. A mezőgazdasági teljesítmény nagymértékű növekedése elsősorban a szántóföldi növények kimagasló terméseredményeire vezethető vi ssza. A két fő ágazat bruttó kibocsátásának egyre nagyobb mértékű szétválása, például a jelentős terméktöbblet ismétlődő piaci zavarokat okozott. 2004ben folytatódott az előző évben már elkezdődött szerkezetváltozás, így az állattenyésztés és növé nytermesztés arányai között. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk új dimenzióba helyezte a hazai élelmiszerpiacot. Az európai uniós tagság és az ezzel együtt járó kölcsönös piacnyitás külkapcsolatainkat is átrendezte. Pozitív és negatív hatásokkal 200 4. május 1jét követően egyaránt szembe kellett nézni a magyar termelőknek. A közösséghez való csatlakozásunk ugyanis a verseny egyértelmű éleződésével, a hazai piacra nehezedő importnyomás erősödésével járt. Fokozta a hazai piac kitettségét a túlzottan er ős forint exportversenyképességet rontó és az importot olcsóvá tevő hatásmechanizmusa. A hazai piac 2004ben tehát minden tekintetben kitettebbé és védtelenebbé vált. Az agrárkülkereskedelmünk komoly kihívásként élte meg az Európai Unióhoz való csatlakoz ást. Ha csak a végeredményt nézzük, akkor külkereskedelmi vonatkozásban 2004et sikeres évnek tarthatjuk, hiszen exportunk ilyen feltételek mellett is az előző évhez képest hozzávetőlegesen mintegy 200 millió eurót javulva, soha nem látott nagyságrendű, 3 milliárd eurót meghaladó árbevételt ért el, dollárban pedig az exportbevétel megközelítette a 3,8 milliárd amerikai dollárt. A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva, alacsony jövedelmezősége miatt a befektetők számára továbbra sem volt vonzó az agrárá gazat. A mezőgazdaságnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2004ben is alacsony, 4,3 százalék volt, ami az előző évhez képest 1,9 százalékpontos visszaesést jelentett. A mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban 2004 végén 39 144 működő vállalkozást tartottak nyilván, 1343mal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A vállalkozások valamivel több mint egyharmada, 34 százaléka társas vállalkozásként, 66 százaléka pedig egyéni vállalkozásként működött. A mezőgazdaságban foglalkoztat ottak létszáma 2004ben tovább csökkent, éves átlagban 205 ezer főt foglalkoztattak, 10 ezer fővel, 5 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben. Ez a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 5,3 százaléka. Az APEH gyorsjelentése alapján jelenleg rendel kezésre álló adatok szerint a kettős könyvelést vezető mezőgazdasági vállalkozások adózás előtti eredménye 2004ben 18,9 milliárd forint volt, szemben az azt megelőző év 5,9 milliárd forintos veszteségével. Az említett eredményjavulásban nagy szerepet játs zott az uniós csatlakozás kapcsán
