Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉLŐ NORBERT (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2710 vasútvonalnak körülbelül a felén 30 kilométer/órával lehet haladni. Ebből a pálya állapotára lehetett köve tkeztetni, de talán arra is, hogy természetesen ez az országos törzshálózatnak egy olyan része, amely furcsa módon még mindig nincsen villamosítva sem. Tehát adva van egy város, egy térség, amely küszködik a maga munkanélkülisége által okozott problémákkal , az ipari szerkezetváltásból még mindig itt maradó problémákkal, és óriási szüksége lenne arra, hogy képes legyen mobilizálni a helyben meglévő, munkát nem találó munkaerőt. Mert persze az egyik dolog, hogy várjuk a sült galambot, a nagy befektetőt az ipa ri parkba, de adott esetben az is lehetne egy járható út, hogy meg tudjuk mozdítani azt a meglehetősen nagy tömegű és egyébként dolgozni akaró embert, aki nem talál helyben munkát. Erre nagyon nagy lehetőséget jelentene az, ha ez a vasútvonal képes lenne f ejlődni. Miért érdekes ez a mostani törvény szempontjából? Azért, mert ha önök megkérdeznének egy tetszőlegesen kiválasztott salgótarjáni polgárt, akinek fontos ez az ügy, akkor valószínűleg nem értené azt a vitát, ami itt zajlik. És ez valószínűleg így va n minden térségben, ahol az emberek azt szeretnék, hogy kitörjenek az infrastrukturális elzártságból, abból az elfelejtettségből, amit az okoz, hogy például Salgótarján esetében ugyanakkora a távolság Budapesttől, mint Győr esetében, azonban a menetidő maj dnem másfélszer akkora. (17.10) Hogy ebből az elzártságból ki lehessen törni, hogy az emberek azt érezhessék, hogy a városuk visszakerül a magyar emberek fejében lévő térképre, és ne gondolják azt a magyar átlagpolgárok, hogy ez a város 200250 kilométerre van Budapesttől - egyébként tudjuk, hogy 110re, de ezt gondolják róla, hogy valahol nagyon messze van, Sátoraljaújhely környékére szokták általában tenni, gyakorlatilag sokan azt sem tudják, hogy hol van , nos, hogy ebből a helyzetből ki lehessen törni, azt gondolom, ha önök megkérdeznének egy salgótarjáni polgárt, hogy érdeklie, hogy hogyan, milyen konstrukcióban történik meg az, hogy megmozdul valami e körül a vasúti pálya körül, és hogy magasabb szolgáltatási színvonalon, gyorsabb, tisztább vonatokka l lehet elérni az egyébként csak 100110 kilométerre lévő fővárost és a fővárosi agglomerációt, és lehetőségük van adott esetben ingázni, és munkát találni abban a térségben, amelyhez egyébként a saját gazdaságitársadalmi mikrotérségük gravitál, akkor azt gondolom, nem érdekelné őket ez a vita. Azt gondolom, azt a kérdést tennék fel éppen ellenkezőleg, hogy miért csak a mellékvonalak és a szárnyvonalak esetében van lehetőség arra, hogy a magántőke megjelenhessen. Lehet, hogy föltennék azt a kérdést, hogy n em lehet, hogy például ebben a térségben… - ami egyébként a törvényi definíciót egészen pontosan teljesíti, ahol a térségi vasútnál az szerepel, hogy három megyénél nem több, 400 kilométernél nem több, tehát ebbe bőven belefér , lehet, hogy azt kérdeznék önöktől a salgótarjáni polgárok, miért nem tesszük lehetővé azt, hogy az adott zónában lévő önkormányzatok és gazdasági társaságok adott esetben az állammal társulva megpróbálhassák közösen fejleszteni ezt a vasútvonalat. Miért gondoljuk azt, hogy fejleszt és csak és kizárólag akkor következhet be, ha az állam azt majd végrehajtja? Mi, salgótarjániak például, ha megvárjuk azt, amíg Magyarország megépíti az összes szükséges autópályát, és megvárjuk azt, amíg Magyarország az összes nagy vasúti fejlesztést végi gcsinálja, ami most nagyjából be van tervezve, és azt várjuk, hogy majd egyszer csak sorra kerül, akkor ez még egy jó darabig nem fog megoldódni, és ez egy nagyon súlyos társadalmi kérdés, nem egy gazdasági kérdés. Van egy térség, vannak benne önkormányzat ok, vállalatok, közel van a határ, akár áru, akár személyszállításban komoly lehetőségek lennének egy egész térség számára. Még egyszer mondom: azt gondolom, sokan azt kérdeznék másik oldalról kritizálva ezt a törvényt, hogy miért csak a mellék- és szárny vonalak esetében ad lehetőséget arra ez a jogszabálytervezet, hogy az önkormányzatok és a vállalatok meg tudjanak jelenni, még egyszer mondom, egy döntő többségi állami tulajdon mellett. Lehet, azt kérdeznék, hogy miért nem lehet ez az ő térségükben is, me rt rajtuk biztosan segítene egy ilyen megoldás. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.
