Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - „Az MSZP be nem váltott ígéreteiről: hol van az ingyen jogosítvány és az ingyenes utazás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2631 hogy képzettek, tanultak legyenek, megfelelő szakmával és szaktudással rendelkezzenek, és mindannyian azt szeretnénk, hogy gond nélkül helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. Feltehetően azt is mindannyian látjuk, hogy ezek a törekvések egy komplex és igazságos társadalompolitikát feltételeznek. Ehhez pedig elengedhetetlen olyan szociálpolitikát folytatni, amely tekintettel van a gyermekes családok szegénységi kockázatára, amely figyelembe veszi a főképpen gyermekeket sújtó szegénységet. Magyarország egyébként a 9 százalékos gyermekszegénységi arányával az európai rangsor 9. helyén, a középmezőnyben áll. És ugyanez az UNICEFjelentés, amely a számadatokat megfogalmazta, azt is megfogalmazta, hogy a gyermekszegénység enyhítése a társadalmi kohézióhoz és az esélyegyenlőséghez vezető haladás fokmérője. Közhelyszámba megy már az a mondat, hogy a gyermekvállalás jelentős felelősséggel jár minden család számára, és nemcsak érzelmi szempontból, hanem anyagi okokból is. És éppen tegnap fogadta el a Ház azt a számottevő átalakítást jelentő törvényjavaslatot, amely arról szól, hogy 2006ra egy egységes családtámogatási rendszer jön létre. Új jogszabály született, amelynek számára nincsen érdemes vagy érdemtelen, szerényebb vagy gazdagabb körülmények k özött élő, munkát végző vagy dolgozni nem tudó szülővel élő gyermek - csak gyermek van. Egyetlen megkülönböztetés, hogy milyen családtípusban él, egy- vagy többgyermekes családe, vagy gyermekét egyedül nevelő, vagy kétszülős modelle. Merthogy miben áll e nnek az új családtámogatási rendszernek a lényege? A jövő évtől kezdve a közös kasszánkból már nem kap többet az a gyermek, ahol több a szülők jövedelme. Családi pótlék címén, alanyi jogon közel duplájára emelt összeg jár majd minden gyermek számára. Még a gazdagoknak is? - teszik fel a kérdést a változás ellenzői. Igen, és ez bátran vállalható, mert ők még így is kevesebbet kapnak, mint amennyit eddig érvényesíteni tudtak az adórendszeren keresztül. Az adókedvezmény kizárólag a három vagy több gyermeket ne velő családok esetében maradt meg hatmillió forint éves jövedelemhatárig és havonta négyezer forintban gyermekenként. A gyermekvállalás elismeréseként jár a családi pótlék, és ez nem összemosandó a szociális helyzettel! Azt a kérdést külön kell kezelni, a szociális támogató rendszer csatornáin juttatni többet oda, ahol kevesebb van. Így megmarad rendszeres gyermekvédelmi kedvezményként a térítés nélküli étkeztetés és a tankönyvtámogatás a rászorultak számára, és egyébként minden további szociális juttatás, a lakásfenntartási támogatáson át, a táborozáson keresztül, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásig. De nemcsak a szociálpolitika eszközeivel kell minden gyermek számára elérhetővé tenni azokat a javakat, amelyek biztosítják az ő megfelelő fejlődésüket, jö vőjüket. Szükség van arra, hogy egyfajta szemléletváltás menjen végbe minden szakpolitika területén. Azon túl, hogy tekintettel kell lenni a nemek közti egyenlőségre, a különböző társadalmi előítéletek csökkenésére, mindig figyelni kell a különböző koroszt ályok egymással való kapcsolatára is. Egy jó ifjúságpolitikának nem csak a szorosan vett ifjúságról kell szólnia. A társadalom különböző korcsoportjai között elő kell segíteni a párbeszédet, nem kevéssé azért, hogy a társadalmi összetartozás erősödjön. Nem csak az idősek problémája a nyugdíjrendszer fenntartása, mint ahogy nem csak a fiatalok problémája az iskolai szegregáció, és ezek nem szétválaszthatók ellenzéki vagy kormánypárti problémára. Ezek közös ügyeink, ezeknek kezelése és megoldása csak közös mu nkával lehetséges. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Gusztos Péter képviselő úr kétperces felszólalásra jelentkezett. Képviselő urat illeti a szó. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök asszony. Megköszönve Herényi Károly gratulációját, hogy sikerült kitöltenem a húsz percet, jelezném, hogy valami nem fért bele ebbe a húsz percbe. Szerettem volna mindenképpen reagálni Szalay ké pviselő úrnak arra a megjegyzésére, ami az