Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - „Az MSZP be nem váltott ígéreteiről: hol van az ingyen jogosítvány és az ingyenes utazás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: - ELNÖK (Harrach Péter): - MESTERHÁZY ATTILA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár:
2611 ezzel zárul be egy kábítószerproblémának a kezelése. Emellett új elemként a kormány módosította a Büntető Törvénykönyvet, hiszen az elterelés intézményét kibővítettük, és most már nem csak a kábítószerfüggők számára él ez a lehetőség. Éppen ezzel azt a célt szolgáltuk volna, hogy egy valósághoz k özelibb rendszer jöjjön létre, és a kriminalizáció helyett inkább a medikalizáció irányába induljunk el, ami köznapi nyelven azt jelenti, hogy a drogfogyasztást nem fogadjuk el, de a drogfogyasztót igen, hiszen ő egy segítségre szoruló embertársunk, ezért a társadalomnak és az államnak feladata az ezzel való foglalkozás. Ezek után még számos olyan terület van, a kultúra, a sport, az egészségügy területe, amelyek szintén olyan kérdések, ahol számos olyan programot indított el a kormány, ami a fiatalok kortár s művészetét segíti, az iskolai testnevelést, a diáksport fejlesztését szolgálja, tornaterem, tanuszodaépítést szolgál, hogy megfelelő infrastrukturális feltételek legyenek ahhoz, hogy a fiatalok mindennapos mozgását tudjuk segíteni. (9.50) De ugyanúgy a z Egészségügyi Minisztérium is belekezdett egy egészséges életmód programba, amelynek az a lényege, hogy a mindennapos mozgást kiegészíti a táplálkozás fontosságával, az egészség területéről a személyiségfejlesztéssel, és az egészségfejlesztés tantárgy bev ezetésével, hogy tudatosan készüljenek a fiatalok egy egészséges életmódra, és természetesen feladatunk a dohányzás és az alkohol elterjedése elleni fellépés is. A közvetett lehetőségek közül nagyon fontos a családi támogatások rendszerének átalakítása. It t a kormány egy új egységes családtámogatási rendszert vezet be, aminek az a lényege, hogy több felelősséget várunk azoktól, akik jobb helyzetben élnek, és több lehetőséget kínálunk azoknak a családoknak, amelyek szűkösebben élnek. Azt gondolom, hogy ez eg y igazságos rendszert vezet be, és valóban a hátrányos helyzetű gyerekek életét könnyíti meg, hiszen az a célunk és az a feladatunk, abban hiszünk, hogy egy gyermek jövőjét az nem határozhatja meg, hogy hova születik, hanem csak és kizárólag a képessége és a teljesítménye az, amely gátat szabhat a jövőbeli célkitűzéseinek. Éppen ezért az esélyteremtés, az esélyegyenlőség kérdése nagyon fontos, és nagyon hangsúlyosan jelenik meg ebben az új családtámogatási rendszerben. Erről Török Zsolt fog részletesebben s zólni. Azt gondolom, hogy ez a rövid felsorolás is azt mutatja, hogy rengeteg olyan területe van a kormányzati működésnek, amely egyfajta ifjúsági politikát jelent. Nem lehet csak egyegy szűk részletét kiragadni, éppen ezért nagyon komolyan oda kell figye lni, hogy ezeket a területeket harmonizáljuk, és ezeket párhuzamosan egymás mellett, folyamatosan, lépésről lépésre fejlesszük. Azt gondolom, hogy az ifjúság kérdése egy olyan terület is, ami egyfajta nemzeti konszenzust igényel, ami egyfajta nemzeti minim umot igényel. Ebben a Házban számos pozitív példa volt már erre; említeném legutóbb a kisebbségi törvényt, vagy akár a kábítószerprevenció kérdését. Ezekben a kérdésekben a Házban politikai pártállástól függetlenül mindenki egységesen tudott fellépni a kö zös cél érdekében. Azt gondolom, hogy ez még akkor is elképzelhető, ha bizonyos társadalompolitikai felfogások tekintetében a különböző pártokban természetesen értékrendbeli különbségek vannak, de ettől függetlenül azt gondolom, hogy közös érdekünk, hogy e zen a területen, az ifjúság életminőségének fejlesztése területén is egy nemzeti minimumot tudjunk létrehozni. Azt gondolom, hogy az elmúlt több mint tízéves munka során minden kormánynak volt olyan intézkedése, ami pozitívum volt, éppen ezért arra töreked tünk, hogy amit a múltból pozitívnak ítéltünk meg, azt megtartsuk, amit pozitívnak ítéltünk meg, de azt gondoltuk, hogy egy kis korrekcióra szorul, mert esetleg a hatékonyságát ezzel lehet javítani, ezt megtettük, és természetesen kezdeményeztünk számos má s új dolgot is ezen a területen. Éppen ezért azt gondolom, hogy a 2000 és a 2004 közötti kutatás közötti pozitív különbségek bizony nemcsak egy kormány, hanem több kormány sikerét is jelentik, és azt gondolom, hogy a közös tevékenység eredményeként is fel lehet fogni.
