Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 7 (262. szám) - Dr. Mézes Éva (SZDSZ) - az egészségügyi miniszterhez - “Miért diszkriminálják a magánorvosokat?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MÉZES ÉVA (SZDSZ):
2484 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! A hatályos jogszabályi rendelkezésben foglaltak értelmében a 2005. július 1je előtt kötött úgynevezett régi vényírási szerződések 2005. október 31ig érvényesek. E dátummal megszűntek a finan szírozott egészségügyi szolgáltató orvosával kötött szerződések. A jogszabály értelmében 2005. november 1jével az adott egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésének melléklete tartalmazza azon orvosok adatait, akik jogosultak a szolgáltatónál gyó gyszert, gyógyászati segédeszközt, gyógyfürdőt ártámogatással rendelni. Azoknak a gyógyítóknak, akik munkájukat nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál végzik, illetve csak pro familia rendelésre jogosultak, a vényírási joga megszűnt. November 1jét ől szerződést kell kötniük az OEPpel, de hónapok óta a nyilvánosság előtt is tudott, hogy kizárólag általános jogcímen történő gyógyszer, segédeszköz s a többi felírására lesz joguk, a jelentősen támogatott gyógyszerek felírására nem. Mi, liberálisok egyé rtelműen úgy gondoljuk, hogy a rendelet diszkriminálja a magánorvosokat és a hozzájuk járó betegeket. Szerintünk a társadalombiztosítási támogatás jár annak a betegnek, aki járulékot fizet, függetlenül attól, hogy ki adja a receptet. A szakmailag azonos sz ínvonalú orvosok között kizárólag jogállásuk alapján nem volna szabad különbséget tenni. Mi indokolja a magánorvosokat, nyugdíjas orvosokat diszkrimináló döntését? Várom válaszát. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : A kérdésre Rácz Jenő miniszter úr válaszol . DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, a jogszabályi alap az 1997. évi LXXXIII. törvény, ami az egészségbiztosítási ellátásokról szól, illetve ennek a végrehajtási rendelet e, a 217/1997es kormányrendelet. Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondani a következőket. A társadalombiztosítási rendszerek egyik alaptulajdonsága, hogy a nyújtott szolgáltatásokat nem bármilyen feltétel mellett lehet igénybe venni. Ez nemcsak a magyar országi társadalombiztosításra vonatkozik, hanem a világon bárhol működő társadalombiztosításra is. Hogy ezeket a szolgáltatásokat nem bárhol lehet igénybe venni, ez azt jelenti, hogy csak azoknál a szolgáltatóknál, akik egyébként szerződésben állnak az il lető biztosítóval. Ez jelenti azt, hogy amikor biztosítási elvűre alakítjuk át az egészségügyet, ezeket is konzekvensen értékeljük. Ennek megfelelően tehát az egyik legnagyobb utalványozási rendszer, amely egyébként a gyógyszerutalványozásról szól, hiszen már az idei évben több mint 300 milliárd forintnyi közpénz kerül ezen keresztül utalványozásra… - azoknak az utalványozási jogosultságait is át kell tekinteni. Jelen pillanatban az a véleményünk, hogy egyértelműen csak ott lehet utalványozni, ahol ezeknek az általános rendszereknek megfelel, azaz ahol ellenőrzött módon, a közpénzek ellenőrizhetőségét is minden tekintetben figyelembe vehető módon lehet a finanszírozónak azt ellenőrizni, hogy azokat az utalványozásokat, azokat a százmilliárdokat valóban azok ra költöttüke el, amire egyébként feltétlenül szükséges. Ugyanakkor, ha valódi szükséglet van, valódi vákuum van az egészségügyi ellátórendszerben valamilyen jellegű szolgáltatásra, akkor természetesen mód és lehetőség van arra, hogy egyébként az 50/2002es kormányrendelet alapján az illető magánorvos többletkapacitásbefogadásra pályázatot nyújtson be az Egészségbiztosítási Pénztárhoz, és ennek megfelelően ő is megkaphatja azt a lehetőséget, hogy ezt követően is, most is kiemelt támogatással írjon fel gyó gyszereket. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Egyperces viszontválaszra a képviselő asszonyt illeti a szó. DR. MÉZES ÉVA (SZDSZ) :
