Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2428 szakértőik és elemzőik véleménye alapján is azt, hogy 2008ra teljesíteni tudjuk azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik az euró bevezetését. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tizennégy másodperces felszólalásra jelentkezett Gógl Árpád, a Fidesz képviselője. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GÓGL ÁRPÁD (Fidesz) : Miniszter Úr! Számvevőszéki jelentés, 135. oldal: “Bevételi előirányzat: 1504 milliárd. A bevételi előirányzatot összességében és részleteit tekintve is megalapozatlannak tartjuk.” (Taps az ellenzéki padsorokban. - Dr. Veres János: A Számvevőszékét! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Az a sajátod, nem az ÁSZé!) E LNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra jelentkezett… (Közbeszólások.) Még tíz másodpercet adok különféle bekiabálásokra, és megadom a szót Veres János pénzügyminiszter úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : (A Fide sz soraiból odaérkező dr. Gógl Árpádnak:) A fejezetcímet elfelejtette mondani, képviselő úr. Ez csak az Ealap költségvetésére vonatkozott, én pedig a költségvetési bevételről beszéltem. (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban. - Dr. Lamperth Mónika: De ciki! - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Van ilyen mondat!) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Az időkereten kívüli vitát most lezárom, és megadom a szót Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak, a Szabad Demokraták Szövetségétől, most már az időkereten belül. Öné a szó, parancsoljon! KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az iménti epizód nagyon jól jellemezte a költségvetési vitát: mindenki találhat magának valahol egy sort, egy félmondatot, amivel a saját parciális igazát képes leh et alátámasztani, és ami egyébként az egészről természetesen nem mond semmit. Hadd tegyem hozzá rögtön, hogy a kijelentések, amelyek elhangzanak… - azok a kijelentések természetesen, amelyek komolyan vehetőek, mert az, hogy az ember gyerekkori játékait vél i felfedezni a parlamentben, például amikor egyesek kártyavárat építenek maguknak, megjegyzem, ebben lehet elég nagy gyakorlatuk (Derültség a kormánypárti padsorokban.) , de ezt most tegyük is félre mindjárt. Szóval, ezzel nem foglalkozva, de ha a komolyan vehető kijelentésekre gondolok, akkor elhangzik, hogy a kormány gazdaságpolitikája ide vezetett, mint amilyen helyzet jelen pillanatban van - fogadjuk el! Mi is volt az a gazdaságpolitika? A szociális igazságtalanságok felszámolásának a kísérlete, merthogy van egyfajta felelelősségünk, és ennek meg kell felelni. Nagyon sok a rendszerváltás vesztese. Sok pénzbe került. Lehet mondani, hogy nem volt meg a fedezete. Csak azt szerettem volna hallani, amikor ezek a döntések születtek, hogy ezt nem szabad csinálni , bátran felállni, és azt mondani, hogy nem jár a pedagógusoknak, az egészségügyieknek az 50 százalék, a nyugdíjasok rendben vannak. (Közbeszólások.) Képviselő úr, ön nem tud még a kasszából semmit felvenni, tehát maradjon benn nyugodtan, mert ennyire nem terjed ki a szociális juttatások rendszere. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) A második a gazdasági fejlesztés igénye, ez megint több szempontból is, először is a saját érdekünkben. Mert jó volt az az infrastruktú ra, amit hoztunk magunkkal a rendszerváltás után? Nem. Akár kommunikációs infrastruktúráról van szó, akár autópályaépítésről, közlekedési
