Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
2381 A panelprogram például nem a kormány programja, hanem az önkormányzatoké, mert az önkormányzatok teszik hozzá a több m int egyharmadot. Hivatalosan egyharmadot, de hogyha megnézik, hogy az előkészítésben, a pályázatok megírásában az önkormányzatok nyújtanak még segítséget, a panelprogram legnagyobb finanszírozója Pápán Pápa, Szegeden Szeged, Debrecenben Debrecen, Kaposváro tt Kaposvár, nem a kormány. Akkor, amikor meghirdetik az ingyen tankönyveket, az önök kollégája mondta el az előbb itt egy kétpercesben, hogy nála azért van ingyen tankönyv, mert ahhoz, hogy azt biztosítsák, ő a saját költségvetéséből, az önkormányzat költ ségvetéséből kiegészíti azt a pénzt, ami nem elég az ingyen tankönyvre. És kérdezze meg, hányszor van az, hogy az önkormányzat beszáll a rendőrőrs finanszírozásába, a szociális kiegészítésekbe! Képzelje el, államtitkár úr, Debrecenben az államnak kellene m egépítenie a táblabíróságot, a táblabíróság 2,2 milliárd forintba kerül, és az állam 900 milliót adott hozzá. Ha az önkormányzat nem ad hozzá telket meg pénzt, nem tudják megépíteni, pedig semmi közöm ehhez a feladathoz. (Gőgös Zoltán: A kassza közös, az o rszág egy, nem?!) Szívesen segítek az államnak, félreértés ne essék, de az, hogy önök egyre több feladatot tesznek az önkormányzatokra, az egyszerűen elfogadhatatlan. (Taps és közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Gőgös Zoltán közbeszól. - Dr. Kovács Z oltán Gőgös Zoltánnak: Azt mondják, hogy kezeltesd magad! Ne kiabálj közbe!) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Schvarcz Tibor képviselő úrnak, MSZP. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Parlament! A költségvetés egészségügyi részének vitája mindig komoly indulatokat gerjeszt a parlamentben, hiszen az egészségügy az a terület, amelyről mindenkinek van véleménye, legtöbbször személyes tapasztalat alapján, és ez az a terület, amelyhez mindenki ért. Szok ványos jelzők hangzanak el ezzel kapcsolatosan, úgymint: “forráskivonás”, “forráshiány”, “alultervezett”, újabban kedvelt jelző a “kártyavár”. Mi azonban ehelyett megteremtettük a korszerű, igazságos társadalombiztosítást. (Dr. Frajna Imre: Hol?!) A bevételi oldal átalakítása két fő üzenetet hordoz. Az egyik, hogy valódi tartalommal kell megtölteni a szolidaritás fogalmát, azaz el kell érni, hogy érvényesüljön az, hogy mindenki a képességei szerint járul hozzá a közös kiadásainkhoz, nem pedig potyau tasként veszi igénybe a szolgáltatásokat. A másik, hogy aki nem képes fizetni, ahelyett viszont helytáll az állam. A 2006os költségvetésben végre bátran megtettük azt, hogy megteremtettük a biztosításalapú egészségügyet, létrehoztuk az egységes kockázatkö zösséget. Az igazságosság jegyében mindenki után fizetnek járulékot, vagy mindenki fizet, aki igénybe veszi az egészségügyi szolgáltatást, eddig ugyanis 3,2 millió magyar állampolgár fizette 10 millió egészségügyi ellátását. Ez után a lépés után nem lehet azzal vádolni az egészségügyet, hogy feneketlen hordóba öntik a pénzt, tiszta, átlátható viszonyokat teremtettük. A biztosító valódi biztosítói szerepének erősítése érdekében fokozódnak az ellenőrzések - nagyon helyesen , hiszen közpénzek költéséről van s zó, s így mindannyiunk érdeke, hogy ezeket a pénzeket a célnak megfelelően, hatékonyan használják fel. Az egészségügyi költségvetés legérzékenyebb része a gyógyszerkassza, amelyről minden évben elmondjuk - pártállástól függetlenül, hol kormánypárti, hol el lenzéki oldalról , hogy alultervezett. A mostani gyógyszerkassza összege kevesebb az ez évi várható teljesítésnél, de reményt keltőnek látszik, hogy a költségvetésbe 8 milliárd forinttal beállított, gyógyszerfelírást ösztönző és ellenőrző rendszer bevezet ése meghozza a kívánt megtakarításokat. Ez a rendszer azonban akkor fog jól működni, ha olyan belső szabályozást alakítunk ki, amely nem azon az elven működik, ha nem képződik megtakarítás a gyógyszerkasszában, akkor a szabályokat betartó és takarékosan gy ógyszert felíró orvoskollégák megkapják a megtakarításokból rájuk eső jutalmat, ellenkező esetben elvesztik