Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2355 van Debrecenben is, de ezzel együtt még mindig nem lehet az t mondani, hogy a tankönyv ingyenes lenne. Ugyan vállalták ezt annak idején a kampányban a kormány és a Szocialista Párt, de nem ingyenes a tankönyv Magyarországon, és nem ingyenes a közétkeztetés. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : E lőre bejelentett felszólalóként megadom a szót Csapody Miklós képviselő úrnak, MDF. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egyházi oktatás jövő évi finanszírozásáról tegnap már elmondtam, hogy ennek tervezete sajnos a jogegyenlőtlenségnek a költségvetése. Nemcsak a jól működő magángazdaság és a rosszul működő állam kiáltó ellentétét nem képes áthidalni, de törvénysértéseket is kodifikál, erre pedig semmilyen pénzhiány nem adhat alapot. Az MDF úgy ítéli meg, hogy nem a nnyira az MSZP törekvései, mint inkább az SZDSZ szándékai jelennek meg benne, ami nemcsak a magyar egyházakra, de magára a koalícióra nézve is fölöttébb káros. Az MDF és a magam álláspontját három fő kérdésben kívánom ismertetni. Először is a finanszírozás alapelveiről. Az egyházi közoktatás finanszírozása '97 óta úgy történik Magyarországon, hogy minden egyházi intézmény fönntartója növendékei után megkapja azt az alapnormatívát, amelyet az ugyanazon korosztályú, típusú intézményfenntartó önkormányzat is m egkap. Az egyházi fenntartó ugyanígy jut hozzá az úgynevezett kiegészítő hozzájárulásokhoz - napközi, iskolaotthon, felzárkóztatás, kisebbségi oktatás, diáksport és a többi , valamint a kötött felhasználású támogatásokhoz, amelyek a pedagógustovábbképzés hez, az informatikai fejlesztésekhez szükségesek. Mindezeken kívül, az önkormányzati saját ráfordítást helyettesítendő, az egyházi fenntartók hozzájutnak még a közoktatási kiegészítő támogatáshoz is. Ennek előlegét a kormány javaslatára az Országgyűlés áll apítja meg a költségvetési törvényben, úgy, hogy megbecsülik azt az összeget, amelyet az előző évben, vagyis a tárgyalandó költségvetés előtt két évvel az önkormányzati intézmények átlagban országosan egyegy ellátott személy után kaptak, és ezt az átlagot kapják az egyházi fenntartók is kiegészítésül. A kiegészítő támogatás pontos összege az alapnormatíva változásától is függ; ha a normatíva nagyobb mértékben nő, a kiegészítő támogatás kisebb lesz, sőt még csökkenhet is. Az alapnormatíva a működési költség eknek csupán 4070 százalékát fedezi iskolatípustól és a helyi feltételektől függően. Az önkormányzatok egy részének vannak saját bevételei is, és további jogcímeken is kaphatnak további normatív támogatást a költségvetésből, ezért lényegesen többet fordít hatnak intézményeikre, mint az azokra kapott alapnormatíva. Erre azonban az egyházaknak nincs lehetőségük, ráadásul az egyházak nem kaphatták vissza eltulajdonított infrastruktúrájukat, sőt azokat az ingatlanokat sem, amelyek a volt egyházi ingatlanok tula jdoni helyzetének rendezéséről szóló '91. évi XXXII. törvény hatályba léptekor, vagyis '97. június 30án már nem voltak állami vagy önkormányzati tulajdonban. A kiegészítő támogatás rendszere az Alkotmánybíróság '97. április 25ei állásfoglalása nyomán, va lamint a kormány és az Apostoli Szentszék közt kötött megállapodás alapján jött létre, vagyis - és ez a lényeg - alkotmányos és nemzetközi garanciák is biztosítják. Másodszor az alapnormatívákról, a kiegészítő hozzájárulásokról és a kötött felhasználású tá mogatásokról szólok. A tervezet szerint a kormány minden óvodás és általános iskolás gyerek után jövőre 10 ezer forinttal kevesebb támogatást ad. Ennek oka, hogy megszűnik az idén szeptembertől decemberig nyújtott kiegészítő támogatás. Más kérdés, hogy a k is létszámú intézmények ezt az idén sem kapták meg, miközben őket sajnos más elvonások is érintették. Az alapnormatívák többsége jövőre egy fillérrel sem nő, változatlan marad az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás, a középiskolai képzés és a szak képzés alaptámogatása. Hogy ez mire volt elegendő, azt jól mutatta már a nyáron megszüntetett több mint kétszáz intézmény sorsa. Nyilvánvaló, hogy a befagyasztott normatívák, a jelentősen emelkedő energiaárak és az emelkedő bérek miatt 2006ban sem képesek biztosítani a működés feltételeit.
