Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2349 leghatározottabban tiltakozunk.” Horn György volt a Szocialista Párt oktatási programjának vezető szakértő je, egyik írója. Nem mindent csak örökké kritizáló ellenzékiek szavát hallják, talán érdemes, azért hozom ide, hogy talán megfontolják, hogy itt valamit változtatni kell. Nem maradhat így, változtatásra van szükség! Mit javasolnak az önök szakértői? A közo ktatás állami finanszírozásának kiszámíthatóságát követelik. Tudvalévő, hogy év közben radikálisan csökkentik, durván 28 milliárd forintot vesznek el az oktatástól. Ez gyerekenként, tanulónként 19 ezer forint. Ismerős ez a szám valahonnan, 19 ezer forint g yerekenként. Egy húszfős osztályban ez egy gyerek képzésének a díja. Lehet, hogy felülről nézve, a miniszteri székből nézve ez csak 5 százalék, de egy átlag osztályban ez egy gyerek képzésének a díja. A közoktatási törvényben volt egy passzus, amely igyeke zett garantálni a normatívák szinten tartását. Ezt mi máshogyan fogalmaztuk meg, mint önök, önök odáig jutottak, hogy ne lehessen kevesebb jövőre, mint idén volt. Ezt az utolsó mentsvárat, hogy legalább kevesebb ne legyen, ezt is ki akarja venni az önök ál tal támogatott kormány ebből a törvényből - nem jó ez. Tehát a finanszírozás legyen kiszámítható, már csak azért is, mert ezt a munkát meg kell tervezni, egy évre előre meg kell tervezni. Ma törvény írja elő minden iskolafenntartónak, egyháznak, alapítvány nak, önkormányzatnak, hogy egy évre előre látnia kell, hogy miből tartja fenn az intézményt, óvodát, iskolát, kollégiumot, rendelkezni kell a forrásokkal. Sőt, ezt az OKÉV regionális intézményei szigorúan ellenőrzik is. Ehhez képest a tanév közepén radikál isan csökken az állam által nyújtott támogatás. Ez a józan észbe biztosan ütközik, de feltehetően törvényekbe is, és szerintem a normális erkölcsbe is; miközben megköveteljük az iskolafenntartóktól, alapítványoktól, egyházaktól, magánszemélyektől, hogy ter vezzenek előre, egyébként indokoltan a gyerekeink védelmében, azonképpen mi magunk, a parlament rúgja fel ezt a legelemibb biztonsági törekvést. Az alapfokú művészeti oktatás normatívájának szinten tartását javasolja, kéri, követeli ez a szervezet. Ez nem csupán a közvetlenül érintettek ügye, hanem a művészeti oktatás szerepe a magyar vidék kulturális életében, hagyományainak ápolásában, a közösségformálásban, a magyarságtudat erősítésében óriási jelentőséggel bír. (10.20) Nem olvasom fel az összes szerveze tet, aki ezt a pontot támogatja, és tiltakozik az ellen, ami itt történik, csak hozzávetőlegesen: a Zenetanárok Szövetsége, Néptánc Szövetség, Táncpedagógusok Országos Szövetsége, a Népművészeti Szövetség, a Táncház Egyesület, kamarakórusok, Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége - a KÓTA , a Középmagyarországi Folklór Szövetség, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Magyar Színjátékosok Szövetsége, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Szabad Színjátszásért Egyesület, az Országos Diákszínjátszó Egyesül et és folytathatnánk. Mindenki, pártállásra való tekintet nélkül mindenki azt mondja, hogy ezt nem szabad megcsinálni, nem szabad meglépni. Gondolkozzanak el rajta! Tudom, hogy az nem hatja meg önöket, hogyha a Fidesz, az MDF elmondja, hogy ezzel nem ért e gyet, de talán ez a sok ember, akinek ez az élete, évtizedek óta nevelnek gyerekeket, nem sztárzenészeket, hanem kis tökfilkókat, akiknek ez boldogságot ad, értelmet ad az életüknek, és nem a tévét bámulják, nem az aluljáróban vagy a lépcsőházban cigarettá znak, hanem valamit csinálnak, ami jó. Nem kellene kivenni a kezükből ezt! A harmadik: a kollégiumi normatívák szinten tartását, a vidékiek támogatását, a közel 20 százalékos tervezett támogatáscsökkentés hogyan szolgálja az esélyegyenlőség megteremtését - kérdezi az önök szakértője , a hátrányos helyzetű tanulók felzárkózását, a kultúrát, a XXI. századi emberhez méltó komfortfokozat biztosítását, a fiatalok pihenését, a hasznos szabadidő eltöltését, a sportolást támogató kormányzati elképzelések, szavak m egvalósítását? Csak az utolsó két mondatot, két bekezdést idézem: “Tisztelettel kérjük a döntéshozókat a megfogalmazott követelményeink és érveink átgondolására, és ehhez a tanulóifjúság érdekében történő felelős döntés meghozatalára. Nem gondoljuk, hogy a magyar költségvetés kétségkívül meglévő problémáit oly módon kellene
