Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
2339 újabb földtörvények vagy újabb földhöz juttatási akciók indulnak el, addig ebben az ágazatban olyan nagy beruházási kényszer vagy igény nem fog megjelenni, mert senki nem fog kockáztatni azért, hogy esetlegesen egy következő kormány azt mondja, hogy e z a takarmánytermelő terület már nem növelhető, vagy esetlegesen kereshet magának mást, mert az újabb kurzus egy egzakt és vélhetően más programba kezdve, a földtulajdonjuttatásnál más termelői kört kíván preferálni. Meg kellene állapodni - és ez is az Or szággyűlésnek végre a feladata; 15 év után kis reményt fűzök hozzá, de meg kellene nézni , hogy tudunke olyan birtokpolitikát kialakítani, ami stabil üzemméreteket eredményez, és tudunke olyan segítséget nyújtani, ami a földtulajdonlást és a földhasznál atot egymás felé közelíti, mert ezeknek a támogatásoknak, amelyeket itt földalapú támogatásként kiosztogatunk az adófizetők pénzéből és az Európai Unió támogatásából, jó része olyanoknak a zsebébe megy, akiknek semmi közük a mezőgazdasághoz, semmi közük a termeléshez, ők bérbeadásból élnek. (9.20) Nyilvánvalóan ez megfelelő, szerintem akkor igazuk volt; ’9293ban spekulatív céllal vásároltak földet, aminek a hasznát most be akarják szedni. Tehát ez ellen mi csak akkor tudunk tenni, ha segítséget nyújtunk a földhasználóknak, hogy mielőbb az optimális üzemméret kialakításához földtulajdonhoz tudjanak jutni, mert akkor hatékonyabb ez a felhasználás. A másik oldal az, hogy az üzemszerű intenzív és versenyszerű mezőgazdaság mellett mennyiben tudjuk a vidék népes ségmegtartó erejét növelni, mennyire tudunk olyan komplex programokat indítani, amelyekben a vidékfejlesztés nemcsak egy élhető környezetet teremt, hanem a népességmegtartó erőt is növeli. Amikor képviselőtársaim arról beszélnek, és joggal, hogy hol van eb ben a költségvetésben, hol látszanak a munkahelyteremtést ösztönző lehetőségek, erre csak azt kell megnézni, hogy azok a programok, amelyek itt számszerűsítve megjelennek majd a zárszámadásnál a következő évben, valóban arra kerülteke felhasználásra, mint amire a költségvetési tervezetben megjelöltük. Mert itt volt némi vitánk a 2004es zárszámadás kapcsán, hogy azon összegek, amelyek kifejezetten vidékfejlesztési célt szolgáltak volna, nem abba az irányba mentek el, és nem azt a célt szolgálták végül is, mint amire a költségvetés felhatalmazást adott. Majd most megnézzük a 2005öst, hogy hogy fog alakulni, itt már biztosan van javulás, de 2006tól nekünk együttesen kell elhatároznunk azt, hogy a vidékfejlesztés terén azokat a programokat, amiket elindítunk , meg akarjuke csinálni, vagy sem. Egy kritikai megjegyzés, mert nem hagyhatom szó nélkül: a Vásárhelyiterv megalkotására ebben a Házban törvény született, éppen annak garanciájára, hogy ezt a mintegy tízéves programot az Országgyűlés kontrollja mellett a mindenkori kormány hajtsa végre. Szomorúan kell látni, hogy a Vásárhelyiterv végrehajtásánál, amelyben most már megint több minisztérium vesz részt - mert a Környezetvédelmi Minisztériumnál már csak a vízügyi feladatok maradtak, tárca nélküli miniszteri szintre került az úgynevezett infrastruktúrafejlesztése ezeknek a területeknek, és megmaradt változatlanul az FVM környezetgazdálkodási, illetve az extenzív gazdálkodásra történő átterelésnek a felügyelete, plusz még van nyilván belügyminisztériumi önkor mányzati feladatkör is , a lecsupaszított pénz, ami a vízügyi fedezetet szolgálja, 5,7 milliárd forint, míg a törvény szerint, amit itt az Országgyűlésben elfogadtunk, 2006ban már bizony 30 milliárd forint körül lenne a Vásárhelyiterv költségvetési fede zete. Most persze lehet azt mondani, hogy valahol megvan ez a 30 milliárd, mert van a vidékfejlesztési pénzek között, van az AVOPpénzek között, van a tárca nélküli miniszternél, csak ez nem nyugtatja meg azokat az embereket, akik ott élnek ezen a területe n, és akiknek ez a Vásárhelyiterv nem egy biztonságpolitikai program csupán - nyilván nem feledve, hogy egyik elsődleges célja az árvíz- és a belvízbiztonság megteremtése , hanem egy új életlehetőségnek, az Alföldnek, a Tiszának és a Tiszavidéknek a meg őrzése és több mint kétmillió ember hosszú távú létfeltételeinek a biztosítása, ami nyilvánvalóan több pénzügyi forrásból kell hogy megteremtődjön.
