Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
2282 Köszönöm. Folytatva a kétperces hozzászólásokat, megadom a szót Wiener György képviselő úrnak, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Valóban célszerű lenne egy tematikus vitát folytatni, azo nban amióta én képviselő vagyok, 1998 óta, azóta erre egyszer sem került sor. Akkor Varga Mihály politikai államtitkár úrnak javasoltam, hogy rendezzünk egy tematikus jellegű költségvetési vitát - nem került erre sor '99ben sem és 2000ben sem. El kell is mernem, hogy e téren azóta sem volt változás. Ami az érdemi problémákat illeti: teljes mértékben egyetértek Latorcai János képviselőtársammal abban, hogy önmagában az, hogy Magyarország és a többi újonnan csatlakozott ország gazdasági növekedési üteme jóva l magasabb, mint a korábbi tagállamoké, a régi tagállamoké, az nem jelent önmagában egy felzárkózást, egy sokkal jelentősebb növekedési többletre lenne szükség. De ez nemcsak a korábbi, illetőleg jelenlegi EUtagállamok és Magyarország esetében, hanem Magy arország és az újonnan csatlakozottak esetében is fennáll. Ugyanis ha azt nézzük, hogy Szlovákiának vagy Lettországnak, vagy Litvániának milyen nagy a gazdasági növekedési üteme, és mennyivel meghaladja Magyarországét, akkor azt is tudnunk kell, hogy ezzel a növekedési ütemmel - mint erre egyébként a felszólalásomban utaltam - nem tudják Magyarországot megelőzni, de még utolérni sem. Egy nagyon egyszerű példával lehetne ezt bizonyítani: abban az esetben, ha Kínának a gazdasága évente 10 százalékkal növekszi k és az Egyesült Államoké 33,5 százalékkal, akkor nem csökkenni fog a két ország közötti különbség, hanem növekedni. Azért ezt a két országot mondtam, mert ezek távol esnek a térségünktől, és talán a helyzetük nem képezi polémia tárgyát a parlamentben. Kö szönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, szintén két perces hozzászólásra, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én Latorcai János képviselőtársammal ér tek egyet; én úgy látom, hogy most az a cél, hogy az MSZPSZDSZkoalíció valahogy megússza ezt a sikertelen ciklust. A beterjesztett költségvetési törvényjavaslat és az elfogadott adótörvények figyelmen kívül hagyják azt a kiigazítást, amelyre szükség lett volna. Visszapörgetve az időnek a kerekét: a 2002. évi osztogatás következtében, amit a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egyedüliként a magyar parlamentben lévő parlamenti pártok közül nem szavazott meg, az alacsonyabb hiányokkal számoló költségv etési törvények ellenére a költségvetés hiánya eddig minden évben nagyon magas volt, a GDParányos 6,4 és 8 százalék közötti arányban mozgott. (19.50) Az osztogatást tehát hitelből és vagyonfelélésből kellett és kell fedeznie a magyar államnak. Ezért az ál lamháztartás hitelállománya gyors növekedésnek indult, és a tervek szerint 2006ban 14,2 ezer milliárd forint lesz. Ez 6000 milliárd forinttal, 72,5 százalékkal haladja meg a kormányváltás 2002. évi időszakának a szintjét. Az elmúlt években a kamatköteleze ttségünk évente 850 milliárd forint körül volt, ami nagyjából megegyezik a növekedésből eredő GDPtöbblettel, mintegy kétszerese a társaságiadóbevételnek vagy 60 százaléka az éves személyi jövedelemadóbevételnek. A kormányfő többszöri tájékoztatása szeri nt a felvett hitelek felét folyó költségek, bérek, nyugdíjak fedezetére használják, holott hitelt normális körülmények között csak a jól megtérülő befektetésekre szoktak felvenni.