Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2278 hatékony képet kialakítani maguknak arról, hogy miről is vitázunk, miről is van szó, hogyan érinti mindaz, ami az itteni tanác skozásnak a tárgya az ő mindennapi életüket. Most egy nagyon érdekes beszélgetést hallhattunk az informatika problémáiról, most viszont a felszólalásomban vissza kell térnem a költségvetés általános kérdéseire, s ezzel összefüggésben a magyar gazdaság hely zetére. Vita folyik arról, hogy milyen is valójában a magyar gazdaság pozíciója. Kóka miniszter úr azt a kifejezést használta, hogy a magyar gazdaság dübörög. Ez a megfogalmazás ellenzéki képviselőtársaimban igen erős ellenérzéseket, averziókat váltott ki. Lehetséges, hogy maga a kifejezés, maga a fogalom nem a legszerencsésebb, azonban a lényeget jól fejezi ki. Ha megnézzük azt, hogy milyen a magyar gazdaságnak a növekedési teljesítménye, meg kell állapítanunk azt, hogy az európai uniós átlagnál jóval maga sabb, ugyanakkor az újonnan csatlakozott országokénál valamivel szerényebb. 2004ben az Európai Unió egészének, tehát a 25 tagállamnak a gazdasági növekedése 2,2 százalékot tett ki, az újonnan csatlakozott országoké pedig 4,9 százalék volt. Magyarország gazdasági növekedésének üteme 2004ben - egy korrigált adat alapján - 4,6 százalék, a költségvetésben még 4,2 százalék szerepel. 2003ban a növekedés mértéke 3,4 százalék volt. Mit mutatnak ezek az adatok? Azt mutatják, hogy Magyarország az Eu rópai Unió egészéhez képest jó teljesítményt nyújtott, az újonnan csatlakozott országok esetében pedig a növekedési eredménye közepes. (19.30) Tavalyi felszólalásában Áder János frakcióvezető úr azt állította, hogy 2004ben Magyarország az újonnan csatlako zott országok esetében az utolsó helyre kerül. Nem volt ezzel az előrejelzéssel szerencséje. Ha megnézzük az uniós tagállamok növekedési adatait, azt tapasztalhatjuk, hogy az újonnan csatlakozott tíz állam esetében Magyarország a hatodikhetedik helyen áll . Vitathatatlan, hogy megelőzi öt állam, a három balti ország, Lengyelország, valamint Szlovákia. Szlovákiát állandóan tátrai tigrisnek nevezik - erre jött válaszként a sokat bírált pannon puma kifejezés , de ha megnézzük Szlovákiának a tényleges gazdaság i pozícióját, akkor megállapíthatjuk, hogy az egy főre jutó GDPje 2000 euróval kevesebb, mint Magyarországé. S ha megnézzük azt, hogy mekkora a munkanélküliségi rátája, megállapíthatjuk, hogy az 15,5 százalék. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az o ttani drasztikus megszorító intézkedések következtében egy éhséglázadás tört ki tavaly a keletszlovákiai romáknál, akkor láthatjuk, hogy a társadalmi feszültségeik rendkívül erőteljesek. Úgy ítélem meg, hogy nem kell irigyelnünk Szlovákiát, vizsgáljuk a s aját teljesítményünket, és nem kell tartanunk attól, hogy Szlovákia megelőz minket. Ahogy mi nem tudunk megelőzni más államokat, melyek előttünk állnak, például Csehországot, Szlovéniát vagy akár Németországot, ugyanúgy Szlovákia, a balti államok, Románia sem előz meg minket. Hosszú távú folyamatok döntik el azt, hogy hol áll egy ország a gazdasági fejlettség rangsorában. Tegnapi vezérszónoki szövegében Áder úr, gúnyolódva az MSZP érvelésén, azt állította, hogy a németek, a franciák, az osztrákok tömegesen jönnének Magyarországra, ha igaz lenne az, amit állítunk. Ha azonban azt néznénk, hogy mit mondott Áder úr tavaly is vagy akár az idei évben is, akkor azt mondhatnánk, hogy a magyarok viszont tömegesen keresik fel a balti államokat letelepedési céllal, Szl ovákiát vagy netán Romániát is. Természetesen erről szó sincs. Világosan láthatjuk tehát, hogy Magyarország gazdasági teljesítménye kielégítő, a növekedési ütemet reálisan határozta meg a kormány, nem követett el olyan hibát, mint a Fidesz 1998as választá si programjában, amelyben 7 százalékos gazdasági növekedési ütemet feltételezett, és ebből egyetlen évben, 2000ben 5,2 százalékot valóban el tudott érni. Tegnap Karsai Péter képviselőtársam egyébként nagyon korrekt felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaságban benne van egy 5,5 százalékos gazdasági növekedés. Jó lenne, ha így lenne! Véleményem szerint a magyar gazdaság azon a 4 százalék körüli pályán tud előrehaladni, amelyet a kormány feltételezett, és amely alapján kialakította a jövő évi kö ltségvetés sarokszámait, illetőleg konkrét előirányzatait.
