Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz):
2253 társadalmi életét, az emberek életmódját, az nagyon jól tudja, hogy a ténylegesen bejelentett jövedelmek sokszor köszönő viszonyban sincsenek a valós jövedelmekkel, ilyen értelemben a legális jövede lemmel rendelkezők nem mindig a leggazdagabbak közé tartoznak, ezért az az intézkedés, amely a Bokroscsomag mintájára lényegében azokat sújtja, akik legálisan tevékenykednek, csak antiszociális lehet. Önök nem veszik tekintetbe azt, hogy mennyi az eltarto tt gyerekek száma. Ha egy családban három vagy négy gyereket nevelnek, az teljesen más szociális helyzetet jelent, mintha valaki egy egyszemélyes háztartásban keres ugyanannyit, mondjuk, havi 300 ezer forintot, amit önök soknak tartanak. Lehet, hogy ez egy emberre sok - bár bruttó jövedelemről van szó , de ha egy ötfős család fenntartását szolgálja, akkor ez már a létminimum alatti összeg. Be kellene vallani valamit egyértelműen, azt, hogy ez a költségvetés - hiszen az összes szakember, aki ebben az ügyben megnyilatkozik, és az összes közgazdász, aki erről a költségvetésről beszél, azt mondja, hogy - nem szolgálja Magyarország euróövezethez történő 2010es csatlakozását. Ennek a kormánynak, a Gyurcsánykormánynak lényegében az összes közgazdásszal vitája va n, amikor azt állítja, hogy ezen a költségvetésen keresztül el lehet jutni a 2010es euróövezeti csatlakozáshoz. Ráadásul ez a költségvetés eddig soha nem látott hiányt tesz lehetővé, a szakértők már 10 százalék körüli hiányösszeget jósolnak a következő év re. Nem mondják meg világosan, hogy az azt követő években milyen újabb és újabb megszorításokkal fogják elérni azt a kívánatos hiányszintet, amit a 2010es euróövezethez való csatlakozás előtt már 2008ban teljesíteni kell mint maastrichti kritériumot. És azt se mondják el, hogy akkor, amikor Magyarország megítélése drámaian romlik, és a gazdasági növekedés tekintetében a csatlakozó országok között az utolsó előtti helyre estünk vissza az első pozícióból, ahol a polgári kormány idején álltunk, akkor az adós ságállomány féken tartása, 60 százalék alatt tartása hogy fog megvalósulni. Mert azt látjuk, hogy az adósságállomány drámaian nőtt a szocialista kormány időszakában, 2001ben a megtermelt nemzeti termék, a GDP 52 százaléka volt, mára viszont 60 százalék fö lé emelkedett, a jövő évben pedig 63 százalék körüli szinten lesz, vagy afölé fog menni. Most a nyugdíjpénztári korrekcióról nem akarok beszélni, mert az egyszeri dolog. Dolgokat akkor lehet összehasonlítani, ha a nevezőben ugyanazok vannak, de egyébként i s az övezetben előbbutóbb nem fogják megengedni, hogy ezt figyelembe vegyük, tehát egy látszat könyvelési trükkel - amivel önök folyamatosan próbálkoznak - nem lehet érdemleges eredményt elérni. Lakástámogatások: ha az infláció 2002től folyamatosan csökk ent volna, akkor lehetőség lett volna arra, hogy új programokat és új lehetőségeket biztosítsanak az otthont teremteni kívánó polgárok és családok - a rászorulók - számára. Sajnos, az inflációt felpörgették, a kamatplafont eltörölték, ezért a költségvetési kiadások tényleg nőttek, de ez a szocialista kormány gazdaságpolitikájának a teljes kiszámíthatatlanságából és nem megfelelő voltából következett be. Mindezek következtében eddig lényegében csak egy programot indítottak el, szemben azzal, ami a kamattámog atás rendszere volt, ami mintegy 1 millió embernek hozott érzékelhető felemelkedést akár új, akár használt lakás vásárlása keretében. Hiszen mintegy 300350 ezerre tehető csak a támogatott kamatfelvételű hitelek köre, s akkor még nem beszéltünk az adókedve zményről, a 400 ezer forintos áfavisszatérítés intézményéről és a többi olyan intézkedésről - mondjuk, a 10 ezer bérlakásról , amely a Fideszkormány idején megvalósult, és amelynek a jövő évi költségvetésben még a nyomát sem találjuk. Ez az utolsó költs égvetésük. Ha pedig ez az utolsó költségvetésük, akkor ebben a költségvetésben minden korábbi ígéretüket - 619 ígéretet fogalmaztak meg korábban - be kellene váltaniuk. 25 ezer állami bérlakást ígértek. Megértem, hogy Arató államtitkár úr nevet, mert nincs tisztában azzal, hogy mit fogalmazott meg a kormányprogram. Tehát 25 ezer állami támogatású bérlakás építését ígérték a kormányprogramban. Tudja, mennyi valósult meg? Mondjon egy számot! Tudja? Nem tudja. A kormány nem tudja. Elmondom: mintegy 2 ezer dönt és áthúzódott, utána
