Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
2241 hiány kijavítására. Más szavakkal tehát Brüsszel azt üzente Magyarországnak, hogy nem teljesítette a saját maga által vállalt konvergenciakritériumokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt nem az Unió által meghatározott szabályokról van szó vagy nem az előző, polgári kormány esetlegesen felelőtlen vállalásairól, hanem igenis arról van szó, hogy ezt a 2002ben hivatalba lépő kormány saját maga vállalta az Európai Unióban. Persze közben változott a hiánycél azóta, változtak a költségvetés sarokszámai, változtak a pénzügyminiszterek, maga a miniszterelnök is, de az elmúlt három év során egyvalami n em változott, és ez a hiány megléte. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2006os költségvetésről jelenleg még csak vitázunk, de közben már vannak nemzetközi visszhangok, amelyek már előre megkérdőjelezik a költségvetés hitelességét. Engedjék meg, hogy néhány péld át én is idézzek. A Morgan Stanley tekintélyes befektetőház jövőre 10 százalékra teszi a várható hiányt. Aztán eléggé éles hangú kritikát fogalmazott meg a Világbank, amely a térség negatív példájaként említi Magyarországot a bevételek folyamatos túlbecsül ése miatt. A Financial Times szaklap szerint pedig hazánk számít a régió egyik legkockázatosabb országának a befektetéseket illetően. És sajnos ebben a szellemben nyilatkozott az Állami Számvevőszék is, miszerint a 2006os költségvetés megvalósulása bizony sok kockázatot hordoz magában. Nem sorolom tovább. A baj az, hogy mindezekről a tényekről a kormány továbbra sem vesz tudomást, mert az egy kockázatos dolog, hogy mi a nettó befizető Németországhoz vagy Franciaországhoz hasonlítjuk magunkat. A miniszterel nök úr is azt hangsúlyozza, hogy nem kell nekünk mindent úgy csinálni, ahogy az Unió elvárja tőlünk. Én úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a költségvetés nem az a műfaj az Európai Unióban, ahol folyamatosan mellé lehet beszélni, következetesen nem figyelembe venni azokat az uniós figyelmeztetéseket - jóllehet több tagország is kapott, ez így igaz , és azokat elbagatellizálni, az több mint kockázatos dolog a jövőt illetően. Az én olvasatomban ez azt is jelenti, hogy a kormány talán még mindig nem é rti az Unió működésének az elvét, és talán nem mérte fel a hitelvesztéssel járó negatív gazdasági következményeket sem. A problémát, a bajt még az is tetézi, képviselőtársaim, hogy a kormányzati kommunikáció közben egyfajta kirobbanó sikerről, az uniós for rások maximális kihasználásáról beszél. Itt megjegyzem, hogy ilyet még egyetlenegy uniós tagország sem tudott produkálni az elmúlt tizenöt vagy húsz esztendőben. A valóság pedig az, hogy például 2004ben bizony utolsók lettünk az uniós országok közül az eg y főre jutó uniós források felhasználásában. Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évre vetítve - az ígéretek ellenére úgy tűnik - a kormány továbbra is veszít a hiteléből, és nem csak Brüsszelben, hanem sajnos itthon is, ami a jövő évi uniós pénzek felhasznál ásával kapcsolatos. Hadd idézzek a Heti Világgazdaság legfrissebb számából, miszerint: “Vállalkozások mehetnek tönkre, önkormányzatok kerülhetnek nehéz anyagi helyzetbe amiatt, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázása miatt késlelteti a pályázatokra eln yert területfejlesztési pénzek kifizetését.” Tisztelt Képviselőtársaim! A baj az, hogy a 2006os költségvetésben ugyanígy nem jelennek meg sem szerkezetileg, sem nagyságrendileg azok a garanciális elemek, amelyek véleményünk szerint orvosolhatták volna a k orábban felhalmozódott problémákat. Sajnos az Állami Számvevőszék is szóvá tette, hogy nagyon nehéz nyomon követni a minden évben változó struktúrát; az operatív programok fejezeti besorolása az elmúlt három év során például minden költségvetési törvény es etében változott. Ugye, emlékszünk arra, hogy 2004ben a Miniszterelnöki Hivatalhoz, 2005ben a XIX., úgynevezett EUintegráció fejezethez, 2006ban a szakminisztériumok alá tartoznak az előirányzatok, miközben a felelősségi és hatáskörök változatlanok mar adtak, és ez bizony tovább erősíti az uniós források kifizetése körüli bizonytalanságokat. A strukturális alapok tervezett előirányzatai abból a szempontból is értékelhetők, hogy azok mennyiben tükrözik a többéves uniós támogatási keret felhasználását. A N emzeti Fejlesztési Hivatal erre vonatkozó becslése szerint a támogatások lehívásának nem lesz akadálya. Azonban hangsúlyoznom kell, hogy a fenti számítás nagyrészt becslésen alapul, és annak teljesülése nem csak
