Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
2205 tévedtek a bevételeket és a kiadásokat illetően. A hazai munkahelyteremtő vállalkozásoknál már évek óta elvárt, és nem teljesül az, hogy hiteles gazdaságpolitikát vezessen a kormány. A befektetők számára azért vetődik fel a hite lesség kérdése, hiszen kockázatosabbnak látják a pénzük sorsát, de a családok számára is, hiszen egyre több kenyérkereső kerül az utcára. Ha a hitelesség oldaláról megvizsgáljuk az elmúlt három évet, amelyet a szocialistaSZDSZkormány biztosított, az Álla mi Számvevőszék is felhívta a figyelmet az ellenőrzései során, hogy a központi költségvetés pénzforgalmi hiánya minden évben növekvő összegben - és sajnos mértékben is - meghaladta nemcsak a költségvetési törvényben, hanem annak a módosításaiban is rögzíte tt összegeket. 2002ben a túllépés 252 milliárd forinttal 20,6 százalékos volt; 2003ban 163 milliárddal 28,7 százalékos, és 2004. évben 218 milliárd forinttal 31,8 százalékos volt. Hogy 2005ben pontosan mennyi lesz a hiány mértéke, az sok tekintetben úgy tűnik, hogy majd utólag fog kiderülni, hiszen már láthattuk, hogy a 2005ben tervezett költségvetési elszámolásokkal kapcsolatban az Európai Bizottság az elmúlt időszakban bizony kétszer marasztalta el a kormányt, példátlan módon, ami mind az idei költség vetést, a 2005öst, mind pedig a tavalyi költségvetést is módosította. (14.00) Elsősorban a költségvetési trükkökön, a 13. havi bér elszámolásán, az áfavisszatartásokon, amelyek elsősorban a vállalkozói szférának okoztak gondot, valamint az autópályaépíté sek során bukott meg a kormány kreatív könyvelése. A jövő évi költségvetés ugyanolyan szerkezetre, tervekre, ígéretekre épül, mint a korábbiak, ennek megfelelően a bevételek megint felül, a kiadások alultervezettek. A kormány kísérletezik ebben a 2006os költségvetésben a számokkal, de sajnos érzéketlenül bánik a családokkal, érzéketlenül bánik az oktatásban és az egészségügyben nyújtott szolgáltatásokkal, és bizony adós marad az ígéretek betartásával is. Megkérdezhetjük, hogy ennek a hiteltelenségnek és m egbízhatatlanságnak ki fizeti meg az árát. Azt kell mondani, hogy ez az érzéketlenség és hozzá nem értés az idén többek között az alábbi területekre mér csapást: a munkahelyteremtésre, itt 400 ezer munkanélküli helyzetén nem segít, az oktatásra, ahol 19 ez er forinttal kevesebb támogatást kapnak a gyermekek és az óvodások, az egészségügyre, ahol az elmúlt 15 évben először csökkentik 33,7 milliárd forinttal a gyógyítómegelőző egészségügyi ellátás támogatását, az idősotthonokra, amelyektől milliárdokat veszne k el, és természetesen az önkormányzatokra, ahol 100 milliárdos elvonással lehetetlenítik el a településeket. Külön érdemes kiemelni azt, amiről az európai uniós parlamenti képviselők közül Becsey Zsolt képviselőtársunk is beszélt, hogy a magyarországi köl tségvetési kilátások komoly romlására hívta fel a Bizottság október 20án a magyar kormány és parlament figyelmét. Javaslatot tett a Tanácsnak a Bizottság, hogy az idén második alkalommal hozzon olyan határozatot, amely szerint a kormány elmulasztotta a kö ltségvetésének kiigazítására irányuló hatékony lépések megtételét. A kormány által 2005re és 2006ra kitűzött hiánycélokat várhatóan nagymértékben túllépik, ezzel kérdésessé válik, hogy tarthatóe a hiány a szerződésben előírt 3 százalékos referenciaérték alá csökkentésre szabott 2008as határidőre. Akkor idézzük Joaquín Almuniának azt a mondatát, amit a pénzügyminiszter úr tegnap vitatott, ezért most fel szeretném olvasni államtitkár úrnak is: “Aggasztó, hogy Magyarország 2005ben és 2006ban lényegesen e ltér a magyar kormány által - tehát saját kormánya által - tervezett kiigazítási pályától, mivel ezzel megkérdőjeleződik a túlzott hiány 2008ig történő kiigazításának a hitelessége.” Természetesen, hogy ennek mi lesz az ára, és kinek kell megfizetni az ár át, azért azzal érdemes szembenézni, hogy komoly kockázati tényezővel számol maga a magyar költségvetés is, miután 10 milliárd eurónak megfelelő, mintegy 2500 milliárd forintnak megfelelő államkötvény van úgymond a külföldi euróba befektetett mértékben, és hogy ez mikor mozdul meg, ez bizony a magyar költségvetés hitelességének függvénye. És sajnos, azt kell mondani, ha így halad tovább ez a
