Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÁCZ JENŐ egészségügyi miniszter:
2165 Korszerű, igazságos társadalombiztosítást akarunk. A bevételi oldal két fő üzenetet hordoz. Az egyik: valódi tartalommal kell megtölteni a szolidaritás fogalmát, ezzel el kell érni, hogy érvényesüljön, hogy mindenk i képességei szerint járul hozzá a közös kiadásokhoz, nem pedig potyautasként akar bliccelni. A másik: aki nem képes fizetni, az helyett viszont helytáll az állam, tervezeteink szerint több mint 300 milliárd forint értékben. Ezzel a leginkább rászorultak s zámára nem válik vitathatóvá a jogosultság, nem könyöradomány számukra az ellátás, hanem egyenrangú, járulékfizetéssel megalapozott biztosítottakká válnak. A második kulcselem a biztonság. Ezt szolgálja a sürgősségi ellátás, a mentők korszerűsítése. A ment őgépjárművek beszerzése területén 2006ban újabb 35 rohamkocsi- és 85 mentőgépkocsimegrendelés történik. A mentőállomások építésének és felújításának folyamata folytatódik, így 18 új mentőállomás létesítését és három mentőállomás felújítását tervezzük. A légimentés fejlesztésére szolgáltatásvásárlási pályázatot írtunk ki, amely a jövő évben megkezdi megvalósulását. Nyilvános pályázatokat írtunk ki a sürgősségi ellátási rendszer fejlesztésére, mely terveink szerint már a jövő év első öt hónapjában meg is va lósul a gyakorlatban. Az Országos Mentőszolgálat hívásfogadó központjának cseréjére már az idén költségvetési átcsoportosításokat terveztünk, a fedezetet megteremtettük, és a jövő évben ez is megvalósul. Az ellátás biztonságának fokozását jelenti az aneszt eziológiai és az intenzív terápiás ellátás fejlesztése, új, korszerű altatógépek, lélegeztetőgépek és monitorok beszerzése tartós bérleti konstrukcióban, amihez még az intézmények teljes körű szervizelést is kapnak, ennek összértéke mintegy 11,5 milliárd f orint. A harmadik fő cél a hatékonyság. Ez magyarázza az Ealap új kiadási szerkezetét. (10.50) Ennek része az, hogy a pénz a beteget kövesse, és ennek alapján megteremtjük az egységes és összevont szakellátási kasszát. Ettől a teljesítménynövekedés kénysz ere megszűnik, és a hatékonyabb szinten történő ellátás terjedését várjuk. Az érdekeltségi rendszer kialakításával évek óta először van esély arra, hogy a gyógyszerkassza nemcsak tervezett, hanem valóban tartható is lesz. Európai uniós tagként másként kell gondolkodnunk a költségvetésről. Sokszor szembesülünk azzal, hogy nehéz a mindennapok szintjén elfogadni, hogy az európai uniós tagság nemcsak az utazás és a bevásárlás megkönnyítését jelenti, de átfogó szemléletváltozást is igényel. Így van ez a költségv etésnél is. Le kell számolnunk azzal az elavult szemlélettel, amely szerint a forrást csak a Magyar Köztársaság költségvetésében lévő sorok és az azok végén lévő számok jelentik. Nem, meg kell szoknunk, hogy a források háromfélék: a költségvetés fejezeteib en lévő előirányzatok, az EUs programok és azok hazai fedezete, valamint egyéb, költségvetési garanciában folytatott beruházások és hitelgaranciák. Ennek megfelelően arra a kérdésre, hogy mennyit költ a magyar állam az egészségügyre, és főleg mennyi pénzt fordítunk 2006ban az egészségügyre, csak részleges választ ad ez a költségvetés. Ennek megfelelően például azt a 11,5 milliárd forintot, amit az altatógépek, lélegeztetőgépek és monitorok beszerzésére költünk, hiába keressük ezen költségvetési sorokban. A 25 milliárd forintos hitelprogram, amelyet az önkormányzatok használhatnak fel egészségügyi fejlesztésekre, szintén nem a tárca vagy az Ealap soraiban keresendő. A címzett támogatás keretében 13 egészségügyi intézmény részesedik 10,5 milliárd forintnyi fejlesztési forrásban - szintén nem az Ealap, vagy az egészségügyi tárca költségvetésében található. Ugyanakkor például az NFT I. keretén belül már 2006ban kifizetésre kerülhet az a 13 milliárd forintos fejlesztés, amely a hátrányos helyzetű területek ór iási lehetőségeit jeleníti meg. Ehhez csatlakozik még az úgynevezett norvég projekt is, ahol 2,5 milliárd forint keretében lehetőség van arra, hogy a jelenlegi, korszerűtlen szűrőhálózatainkat fejlesszük.
