Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
2154 Infláció. Megint csak a tisztesség kedvéért, csak az előző kormányzati ciklus és a jelenlegi ciklus teljes éveit vetem össze. Az előző ciklusban az infláció éves mértéke rendre 10 százalék, 9,8 százalék, 9,2 százalék (Ékes József: Honnan indult?) , most ezek a számok: 4,7 százalék, 6,8 százalék és 3,7 százalék. Jövőre, mivel választási év van, hasonlítsuk össze a választási esztendőket: 2002ben 5,3 százalék, 2006ban 2,1 százalék. És ez is megalapozott az ÁSZ véleménye szerint, sőt, ha a maginflációt nézzük, az idei 2 százalék alatti érték jövőre közelebb lesz a 1,5 százalékhoz, és soha nem is volt Magyarország ebben a ciklusban a legmagasabb infláció országa, ahogy azt néha hallottuk. Tavaly Szlovákia 8 százalék körüli adatot produk ált, idén Görögország, Észtország is magasabb értékeket mutat, mint Magyarország, és az Unió átlaga emelkedik, 2,1ről 2,5 százalékra nő, míg mi, láthatjuk, csökkenő inflációs adatot produkálunk. Nos, akkor felzárkózunk vagy nem? (Koncz Ferenc: Ké rdezd meg a kínaiaktól!) A költségvetés szempontjából a kamatok sem lényegtelenek. Megint vessünk össze két számot: a 2001. évi adatokat az ez évi adatokkal. 2001ben a jegybanki alapkamat 6,5 százalék volt, az infláció, ugye emlékszünk, 9,2 százalék; 200 5ben a jegybanki alapkamat 5,75 százalék, az infláció 3,7 százalék. A különös kettősség nyilván nem a jegybankelnökön múlott, hogy akkor egy magasabb inflációval egy alacsonyabb jegybanki alapkamat is tudott társulni, de úgy gondolom, hogy itt is feltehet ő a kérdés, hogy most akkor felzárkózunk vagy nem. (Ékes József: Nem!) Nézzük a költségvetést, milyen pénzügyi fundamentumokkal rendelkezik, milyen adatokat mutat. A jövedelemcentralizáció mértéke 44 százalékról 42 százalékra mérséklődik, az újraelosztás mértéke 49 százalékról 48 százalékra mérséklődik, az adó- és járulékterhelés mértéke 39 százalékról 36 százalékra mérséklődik, és az államigazgatás, a bürokrácia GDParányos költsége 8,5 százalékról 6,6 százalékra csökken. Nem az előző évvel kapcsolatban m ondtam az összehasonlító számokat, hanem az előző ciklus adataival kapcsolatban. Nos, beszéljünk a hiányról is! A nyugdíjkorrekcióval számított hiány jövőre 4,7 százalék. Ez 8,5 százalékos induló állapotból éri ezt el, mintegy 4 százalékkal csökken az előz ő kormányzati ciklusban elért 3 százalékos csökkenéshez képest. A ciklus egésze tekintetében 3 százalékot értek el, tehát itt is jobb eredményt produkál; az kétségkívül igaz, hogy egy magasabb bázisból sajnos egy magasabb végállapotba jutunk el. Ezzel együ tt Magyarország nem kerül szégyenpadra, nem kell megtépni a ruhánkat. Tizenkét ország ellen folyik az Európai Unióban túlzott deficiteljárás; ebből a tizenkét országból a többség tagja az Európai Uniónak. Sokkal erősebb gazdaságok, Németország, Franciaorsz ág, újabban most már Anglia is, aki persze nem tagja az eurózónának, nem tudja teljesíteni az elvárásokat. Nem hiszem, hogy egy ilyen fejlődő és a versenyképességre igencsak erősen készülő, felkészülő és gyorsító országnak szégyenkeznie kell amiatt, hogy a kár autópályaépítés miatt, akár más, PPP jellegű programok miatt ideiglenesen, átmenetileg a költségvetésnek ez a mutatója még nem tükrözi azt a feltételrendszert, ami az eurózónához való csatlakozás kritériuma. (10.00) De lássuk az adósságszolgálatot! Az adósságszolgálat tekintetében - megint a nyugdíjkorrekcióval számított mérték tekintetében - Magyarország egy pillanatig sem volt 60 százalék felett ebben a kormányzati ciklusban. Eddig 57 százalék feletti mértékeket produkált az államadósság mértéke, jöv őre ez enyhén emelkedve 58,5 százalékot fog elérni. Úgy gondolom, hogy ezzel továbbra is teljesítjük az elvárásokat. Még egy gondolat a forint árfolyamával kapcsolatban, mert ez is lényeges kérdés. A forint árfolyama folyamatosan erős, mindig az erős oldal on volt. Az árfolyamközepet 6 százaléknál soha nem közelítette meg jobban, és természetesen soha nem is lépett ki ebből az árfolyamsávból. Megint felteszem a kérdést, akkor most felzárkózunke vagy nem. Persze, a makroszámok mindig egy kicsit megfoghatatla nok. Nézzük, hogy mit nyújtunk az embereknek! Három év alatt 19 százalékot meghaladó mértékben nőtt a jövedelmek vásárlóértéke, reálértéke. 2006an ez további 4 százalékkal fog emelkedni. Három év alatt 23 százalékkal
