Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MÁRFAI PÉTER (MSZP):
2117 Gazdasági kulcságazatról van szó, ezt onnan lehet tudni, hogy adott esetben, mondjuk, a nemzetgazdaság 7 százalékáról, a termékexport 14 százalékáról beszélek. Azért is mondom, hogy gazdasági kulcságazatról van szó, mert pozitívan hat a gazdaság i növekedésre, de igaz az is, hogy ha az információs technológiák elsajátítása terén nem tartunk lépést a világ fejlett országaival, akkor többszörös versenyhátrányt szenvedünk. De ugyanúgy versenyhátrányt szenvednek a hazánk kevésbé fejlett régióiban élő állampolgárok is, ezért mindent meg kell tennünk a fejlődés előmozdítása érdekében. Ha csak a költségvetési törvényjavaslatban lévő előirányzatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy az e célra tervezett források összege növekedett: az információs társadalom c éljait közvetlenül támogató, az innovációra és a kutatásfejlesztésre fordítható összeget meghaladó modernizációs kiadások összességében megközelítik a 85 milliárd forintot, amely közel kétszerese az idei előirányzatnak. A források növekedése mellett sokka l fontosabbnak tartom, hogy milyen célkitűzéseket szolgálnak ezek az előirányzatok, általuk elérhetjüke az esélyegyenlőség megteremtését e téren és azon társadalmi csoportok tagjai számára, akik valamilyen hátrányt szenvedtek valamilyen területen. Azt min denképpen látnunk kell, hogy az informatika és az információs társadalom nem egyszerűen a modernizálódó élet egyik eszköze, hanem olyan többletlehetőség, amely csökkenti, megszünteti a hátrányokat, vagy éppen új akadályként jelenik meg. Visszatekintve azt mondhatjuk, az informatikai tárca tevékenysége a digitális szakadék csökkentése tekintetében nem volt eredménytelen: 2002ben a számítógépellátottság terén Magyarország jelentős lemaradásban volt, akkor az Unióban átlagosan háromszor annyi gép jutott száz főre, mint nálunk, az internetellátottsági mutatókkal pedig Európában a sereghajtók közé tartoztunk. Mára már eredményekről lehet számot adni, gondolok itt az OECD jelentésére, amely megállapította, hogy szinte kivétel nélkül és nagymértékben javult Magya rország helyezése a nemzetközi rangsorban az információs társadalom mérőszámai tekintetében, így az elektronikus hírközlési szolgáltatások mennyiségi mutatói vonatkozásában is. A digitális szakadék csökkentése érdekében megtett intézkedéseknek természetese n sok összetevője van, a jogalkotás, a célzott programok, a központi támogatások rendszere mind hozzájárult ahhoz, hogy ma már talán nagyon kevesen vannak, akik nem tudják, hogy mi az az internet, akik ne szeretnének az információs társadalom kínálta előny ökkel élni, azokhoz hozzájutni. Az információs társadalom terén az esélyegyenlőség kérdését vizsgálva azt láthatjuk, hogy ma Magyarországon az infokommunikációs eszközökhöz való hozzáférést nézve a legnagyobb különbség az iskolai végzettség tekintetében va n, vagyis minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy internetezik, hogy MMSüzeneteket küld a mobiltelefonján, illetve esetleg tud szöveget szerkeszteni. (21.40) Erre gondoltam, amikor akadályként említettem az informatika sze repét a társadalom egy része számára. Ezt szem előtt tartva a kormány politikájában, az informatika és oktatás kapcsolatának erősítése kiemelt szerepet kapott. Egyes régiókban jelentős a lemaradás az iskolai végzettség és az iskolai mobilitási lehetőségek terén. Az oktatás területén az információs társadalom olyan lehetőséget tesz elérhetővé, amelyhez egyébként csak a nagyobb településeken lakók férhetnek hozzá, vagy könnyebben férhetnek hozzá. Éppen ezért nagy jelentőségű a közháló és az eMagyarország pro gram indítása, illetve megvalósítása, amely közcélú internethozzáférési lehetőséget biztosít most már az ország több ezer pontján, olyan, üzletileg kevésbé vonzó helyeken is, ahol a szélessávú internet kapcsolat kiépítése egy vállalkozás számára nem kifiz etődő, ahová a piaci erők önmaguktól nem jutnának el. Az információs társadalom építésének fontos módja az, hogy minden településen legalább egy eMagyarország pont legyen, ahol vagy díjmentesen, vagy csekély díj térítése ellenében az
