Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialista Párt): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. FAZAKAS SZABOLCS (Európai Szocialista Párt):
2095 bizottságban rajtam kívül Surján László kollégám főtagként, SzentIványi István és Harangozó Gábor kollégám pedig úgynevezett tartaléktagként, helyettesként aktív m unkát végzett. Ennek eredményeként mondhatjuk, hogy a parlamenti anyag nemcsak az európai érdekeket, hanem ezen belül az újonnan csatlakozó országok érdekeit is maximálisan figyelembe veszi akkor, amikor 0,41 százalékban, tehát az európai GDP 0,41 százalék ában határozza meg a strukturális és kohéziós politikákra rendelkezésre bocsátandó összegeket, ezzel mintegy függetlenítve ezen politikákat a későbbi végszámoktól. (19.50) Emellett néhány olyan úgynevezett részletkérdésben is előre tudtunk lé pni, mint az n+2 elv alkalmazásának korlátozása a kohéziós alapoknál, az áfa beszámolásának a kérdése, vagy az úgynevezett phasingout kérdés, amelyek első látásra nem nagy jelentőségűek, de a konkrét napi munkában számunkra is fontosak. Az Európai Parlament abból indult ki, hogy a közös, új Európának megfelelő eszközökre van szüksége. Mi abból indultunk ki, hogy ennek a legjobb alapját az Európai Parlament által megszavazott új költségvetés képviseli. Nekünk az az elvünk, hogy n em gyors, hanem jó költségvetésre van szükségünk, mert új, jó Európát csak megfelelő eszközökkel lehet építeni. Ebben a tudatban vártuk a luxemburgi csúcs lezárását, ahol legnagyobb csalódásunkra sajnos az a vágyunk, hogy a Tanácsban is sikerüljön kialakít ani a 20072013as perspektíva kereteit, nem valósult meg, így a várt, úgynevezett egyeztető tárgyalásra még nem kerülhetett sor. Ennek kapcsán alá kell húznom, hogy az ott meg nem valósult úgynevezett kompromisszum még messze lett volna az Európai Parlame nt által reális alapként, alapbázisként kidolgozott számoktól; még alá kell húznom, hogy az a kompromisszum, amely ott, az éjszakában, Brüsszelben június végén nem jött létre, még a hét évre vetítve 80 milliárd euróval maradt volna el az Európai Parlament által minimálisan célként kitűzött számoktól. S tudni kell, ha egyszer a nagy számokban, például az agrárkifizetések már előre lekötött fizetésként szerepelnek, akkor ez a 80 milliárd egyes olyan politikákból hiányozna, mint például a kutatásfejlesztés, a vállalatok fejlesztése vagy egyéb olyan politikák, amelyeknek Magyarország is a haszonélvezője volna. Mi az Európai Parlamentben el vagyunk kötelezve amellett, hogy az Európai Parlament számait képviseljük, és bízunk abban, hogyha nem is most, az angol el nökség idején, de legkésőbb jövő tavasszal, az osztrák elnökség idején a tagországoknak a Tanácsban is sikerül kialakítaniuk az álláspontjukat. Erre vonatkozólag egy politikát követünk: úgy dolgozunk, mintha már el lennének fogadva ezek a számok. Ezt kérjü k minden tagországtól, tehát Magyarországtól is, hogy már most dolgozzon azon programok, azon projektek kialakításán, amelyeket 20072013ban meg kíván valósítani, és ezt a feladatot adta az Európai Parlament a Bizottságnak is. Ennek a szellemében kell a B izottságnak már most az előkészítő munkát, a végrehajtási utasításokat, rendeleteket kidolgoznia, úgy, hogyha majd legkésőbb áprilisban létrejönnek ezek a számok, akkor 2007től akadálytalanul léphessünk tovább. Utolsó témaként még a rendelkezésemre álló i dőben röviden meg szeretném említeni, hogy Magyarország megítélése, azzal ellentétben, ami itt az ellenzéki sorokból elhangzott, továbbra is jó, Magyarországot nagy szimpátiával, segítőkészséggel figyelik az Európai Unióban. Ennek a segítőkészségnek az egy ik megnyilvánulása az a figyelmeztetés, amelyet két héttel ezelőtt az Európai Bizottság küldött Magyarország számára. Ennek kapcsán kérem, vegyék figyelembe, hogy ilyen jellegű figyelmeztetést eddig 12 tagország kapott, azok közül a többség az általa aláír t maastrichti szerződés be nem tartása miatt. Azért más az, ha valaki egy önmaga elé tűzött célkitűzéstől kénytelen eltérni, mint ha valaki már maastrichti tagként, az euróövezet tagjaként lép túl azon. Azt is figyelembe kell venni, hogy az Eurostat elszám olási rendszere egy mozgásban lévő elszámolási rendszer, ahol idén már kétszer módosították ennek a rendszernek az egyes számait, például Németország esetében a keleti tartományok vonatkozásában, máshol pedig, akár
