Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
2022 A kormány által most benyújtott költségvetési tervezet viszont azt mutatja, hogy lemondani szándékszik az egyik legfontosabb állami feladat teljesítéséről, az ország katonai biztonságának fenntartásáról. Ez már csak azért is sajátos, és itt az előbb egy nagyon fontos szempontot elmulasztott képviselőtársam, h ogy a 26 NATOtagország közül mi egyedül azt az Izlandot előzzük meg a katonai költségvetésben, amelynek nincsen saját hadserege. Úgyhogy ez igen dicsőséges dolog, azt hiszem, Magyarország ehhez hasonló attrakcióra az utóbbi száz évben sem volt képes. Nyug odtan kimondhatjuk azt, hogy a 2006os honvédelmi költségvetés nem biztosítja a Magyar Honvédség fennmaradását. Azokból a számokból, amelyek a tervezet vonatkozó számai mögött létszámelemek, szervezeti elemek, bérek, adók és infrastrukturális költségek for májában mutatkoznak, világosan látszik, hogy a Magyar Köztársaság katonai értelemben hovatovább teljesen védtelenné válik. Nézzünk néhány adatot! A Magyar Honvédség két haderőneme, a szárazföldi csapatok és a légierő mindösszesen 15 ezer főt számlál, miköz ben a tárca létszáma 30 ezer fő körül van, ami azt jelenti, hogy a Magyar Honvédség kétharmada az íróasztal mellett ülő katona. Megint alig kell magyarázni, hogy ez mit jelent. Milyen hadsereg az, ahol mindössze arra képes a honvédség, hogy ezer fő körüli létszámot állandóan külföldön állomásoztasson, de egyetlen összfegyvernemi egységet sem tud hadra fogható állapotban tartani az ország határain belül? Milyen hadsereg az, amely éves költségvetéséből a drasztikus leépítések mellett is csupán ennyit, 10 száz alékot képes a saját költségvetéséből a fejlesztésre fordítani? Mindamellett a pazarlás egyidejűleg jelentkezik, miközben százmilliókat fordítottak és fordítanak toborzásra, kommunikációra, magyarul: a dumakormányzás honvédelmi reinkarnációjára. Ezenközben ezres nagyságrendben bocsátják el azokat a kiképzett szerződéses katonákat, akik néhány éve vagy néhány hónapja szolgálnak a Magyar Honvédségben. Amit egyébként személy szerint a legnagyobb hibának tartok, hogy azt a nagyon csekélyke fejlesztési pénzt, am i végül is jut a honvédelemre, azt is olyan mérhetetlenül elaprózzák, olyan lehetetlen kis összegeket szánnak bizonyos elemek fejlesztésére, amelyekre már azt sem túlzás mondani, hogy ezt a pénzt egyáltalában véve kár odaadni, mert ennyiből semmire nem leh et jutni. Ott van például a gépjárműprogram kérdése. Jövőre összevissza 85 gépjármű beszerzését célozzák meg a tízéves programon belül. Amikor néhány évvel ezelőtt 500 használt gépjárművet vásároltunk meg a Német Szövetségi Köztársaságtó l, az is csak csepp volt a tengerben, bár nagyon örültek neki, mert így legalább bizonyos alakulatok ki tudtak vonulni a laktanyából a laktanyán kívülre is, de lassacskán ezek a gépek, ezek a járművek is elhasználódnak. De ha ilyen ütemben folytatódik a fe jlesztés, akkor 30 év alatt sem teljesül a gépjárműprogram. De ott a másik példa, a Mistralrakéták kérdése. Úgy néz ki, hogy elavul és kivonásra kerül a Mistralrakéták összessége a Magyar Honvédségből, mielőtt rendelkezne azzal a képességgel, amit idegenbarát felismerőképességnek neveznek, és ez volna az, aminek a megszerzése vagy beszerzése nélkül egyszerűen nem lehet fölajánlani olyanfajta alakulatoknak vagy olyanfajta misszióknak, ahol ennek a rakétának a használata egyáltalán szükséges lenne, mert at tól kellene tartani, hogy a sajátjainkat lőjük le vele az ellenség repülőgépei helyett. Szokták időnként mondani, hogy a nagy hadseregek fegyverkeznek, a kicsi hadseregek meg öltözködnek. Még ezt sem lehet elmondani Magyarországra, mert olyan minimális öss zeget szán erre a célra a költségvetés, hogy még ezt a közhelyet sem tudjuk teljesíteni, és aki járt már katonai alakulatoknál, az tudja, hogy ezen a területen, mármint ami a katonák ruházatát illeti, meglehetősen sanyarú helyzetben vagyunk. Jellemző, hogy a Magyar Honvédség az utóbbi években már csak nem is öltözködik, nemhogy nem fegyverkezik vagy fejleszt. Tisztelt Képviselőtársaim! Kimondhatom, hogy a magyar honvédelmi költségvetés tervezete nem biztosítja a Magyar Honvédség fenntartását, nem biztosítja az alkotmányban rögzített rendeltetési feladatainak ellátását. A honvédelmi bizottság vitáján nagyon ferde szemmel néztek rám a kormánypárti képviselőtársaim, amikor nemes egyszerűséggel gyalázatosnak minősítettem ezt a költségvetési fejezetet az egyébkén t sem túl szívderítő költségvetésen belül. Kerestem egy ennél
