Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
1954 vetülne. Ez kedvezőtlen üzenet lenne a befektetőknek, gyengíthetné a bizalmukat, és összhatásában ronthatná gazdaságunk tőkemegtartó és tőkevonzó képességét, amit mindenképpen el kell kerülnünk. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képvis elő Hölgyek és Urak! A számvevőszéki vélemény alapvető rendeltetésének megfelelően értékeli, minősíti a költségvetés bevételi előirányzatainak megalapozottságát, teljesíthetőségét és ez utóbbi kockázatait. Véleményünk sarkalatos megállapítása, hogy a közpo nti költségvetés vám- és adóbevételi előirányzatainak megalapozottsága az elmúlt évekhez képest javult. A kockázat azonban az adóbevételek jelentős részében így is megmaradt, a teljesítésben 25 százalékos eltérések valószínűsíthetők, annak ellenére, hogy a 2006. évi költségvetési javaslatban megítélésünk szerint nem is található kifejezetten magas kockázatú bevételi előirányzat. Alacsony kockázatúnak minősíthető mintegy 38 százaléka a bevételeknek, köztük például a személyi jövedelemadó és a társasági adó. Közepes kockázatú a bevételi előirányzatok 58 százaléka, így például az áfa, ami az évek közötti áthúzódások miatt így is feszített, továbbá a jövedéki adó és az evaelőirányzat teljesülése, és volt néhány olyan előirányzat, ahol nem volt minősíthető magá nak az előirányzatnak a teljesíthetősége. A törvényjavaslat a kiadási főösszeg 40 százalékos nagyságrendjében határozza meg a módosítási kötelezettség nélkül teljesíthető előirányzatokat, vagyis ezek automatikusan túlléphetők, amelyek a kiadási oldalon ugy ancsak kockázati tényezőnek tekinthetők. A gazdaság szereplői részéről hangsúlyosan fogalmazódik meg a közterhek csökkentése iránti igény, miközben az is nyilvánvaló tény, hogy csak a járulékokból a társadalombiztosítási ellátórendszerek nem tarthatók fenn . Ezen az sem segít, hogy a központi költségvetés helytáll a társadalombiztosítási alapok hiányáért. A Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalát a járulékfizetéssel összefüggésben túltervezettnek, miközben a kiadásokat több tételnél - a Pénzügyminisztérium megítélését itt nem osztva - alultervezettnek tartja a Számvevőszék. A gyógyító kassza előirányzata kevesebb a 2005. évinél. Ezt kockázati tényezőnek tekintjük, különösen a kórházak esetében áll fenn a veszélye annak, hogy az intézmények bevételének csökkenése működési zavarokat okozhat. Amennyiben nem kezdődik el a mai lemerevedett egészségügyi struktúra átalakítása, a finanszírozási szabályok, meggyőződésünk, önmagukban nem idézhetnek elő kedvező eredményeket. A gyóg yszerkiadások mérséklésére, visszafogására évek óta komoly, tiszteletre méltó erőfeszítések történnek, eredmények azonban mindeddig nem igazán igazolhatók, ezért a 2005. évi várható teljesítésnél 3040 milliárd forinttal alacsonyabb előirányzatot nem tekin tjük reálisnak. Tisztelt Országgyűlés! A különböző, sokszor egymást keresztező igények, követelmények és ellentmondásos feltételek mellett nehéz lecke a költségvetés belső súlypontozása, a feladatok rangsorolása. A költségvetési javaslatot tanulmányozva ne m is könnyű beazonosítani a jövő évi kiemelt célokat, prioritásokat. A benyújtott dokumentum “Általános feltételek, prioritások” című fejezetében a célok között megtalálható a kormányzati szektor méretének és hiányának csökkentése, továbbá az adósságráta m érséklése, ami viszont - mint a javaslatból kiderül - egyelőre még nem csökken, hanem emelkedik, szerepel a jövedelemcentralizáció mérséklése, valamint a konvergenciaprogram hiánycéljának elérése 2008ig és más célok is, például az állami feladatellátás fe lülvizsgálatának folytatása. (9.20) Ha a költségvetés konkrét számait tekintjük át, akkor azok sok tekintetben, de mégsem teljeskörűen feleltethetők meg a vázolt céloknak. Az Állami Számvevőszék szerint az utóbbi években a költségvetési politika kiemelt cé ljai, súlypontjai többnyire túl széles területekre terjedtek ki, nemegyszer 1015 kiemelt területtel is találkozhatunk. Ez kétségessé tette a megterhelő súlypontképzést, valamint azt, hogy könnyen átlátható legyen a finanszírozás.
