Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
1948 állományának bérezési feltételeit. El kívánjuk ismerni a rendvédelmi szerveknél a szolgálatot teljesítők társadalmilag rendkívül fontos munkáját. Nem a kormány dönt arról, hogy milyen konkrét mértékek és összegek kerüljenek be a költségvetési t ervezetbe a köztisztviselői illetményalappal, valamint a közalkalmazotti illetménytáblával kapcsolatban. Ezek a kérdések az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban, a Rendvédelmi Szervezetek Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumán folyó tárgyalások eredmé nyeiként fognak eldőlni. A növekedés csak akkor lehet tartós, csak akkor eredményezheti a polgárok életszínvonalának folyamatos javulását, ha megfelelő egyensúlyi feltételeken nyugszik, érvényesítjük a költségvetési fegyelmet. A kormány fenn kívánja tartan i a szigorú és takarékos költségvetési politikát, mert ez szükséges ahhoz, hogy csökkenjen az infláció, mérséklődjön a deficit, megfelelő szinten maradjon az államadósság a hazai össztermékhez viszonyítva, és hogy tovább csökkenhessenek a kamatok, nem utol sósorban pedig azért, hogy 2010ben bevezethessük Magyarországon az eurót fizetési eszközként. A fiskális politika arra törekszik, hogy 2008ig elérje a konvergenciaprogramban kitűzött deficitcélt is. Ennek érdekében jövőre 1,4 százalékponttal lesz kisebb az eredményszemléletű, nyugdíjreform miatti kiadásokkal korrigált államháztartási hiány. Az idén azzal számolunk, hogy a deficit 6,1 százalékot tesz ki, jövőre ez a bruttó hazai termék 4,7 százalékára csökken. Ez a hiánycsökkentés úgy valósul meg, hogy az ötéves adóreform keretében az állam lemond az adóbevételek egy részéről, mert azt reméli, hogy ettől javul a gazdaság versenyképessége, nő a foglalkoztatás, gyorsabbá válik a növekedés, és hosszabb távon ez is segít az állami feladatok finanszírozásában. A kormány az államháztartás egyensúlyát az állam által vállalt feladatok áttekintésével, a közszféra hatékonyabb működtetésével, a bürokrácia mérséklésével kívánja megteremteni. Tisztelt Országgyűlés! Most nézzük részleteiben, mit is terveztünk a jövő évi k öltségvetésben! A jövő évi költségvetés egyértelmű nyertesei a családi támogatások átalakításával a gyermekes családok. A családi támogatások rendszere igazságosabbá válik, és az erre fordított pénz is több lesz. Igazságosabbá, mert eddig az alacsonyabb jö vedelműek nem tudták igénybe venni az adókedvezmény nyújtotta segítséget. Most ez mindenki számára hozzáférhető lesz attól függően, hogy mekkora család, hány gyermeket nevelnek. A családi támogatásokra fordított összes költségvetési támogatás az idei előir ányzatokhoz képest 142 milliárd forinttal nő, ezen belül a családi pótlék 126 milliárd forinttal emelkedik. A havi családi pótlék összege átlagosan 80 százalékkal lesz magasabb. Ez a költségvetés sokat költ a családi pótlékra, a gyermekek támogatására, és sokat költ az oktatásra is. Az oktatási kiadások egyaránt szolgálják felzárkózásunkat, a fejlesztéseket és a foglalkoztatást is, persze csak akkor, ha ezt a pénzt sikerül jól elkölteni. Ezért is tervezzük jövőre az oktatási rendszeren belül a szakképzés és a felsőoktatás átalakítását. A felsőoktatás 2006ban jelentős költségvetési többletforráshoz jut. Azt is mondhatjuk, hogy a költségvetés nyertesei a többgyermekes családok a növekvő családi pótlék következtében, a továbbtanuló fiatalok, akik jelentős szám ban szerezhetnek magasabb színvonalú, értékesebb képesítést. (8.50) A felsőoktatási intézmények a jövő évben 14 milliárd forinttal több támogatással rendelkeznek, mint ebben az évben. Ez a mintegy 8 százalékos növekedés tükrözi a kormány elkö telezettségét a felsőoktatás szakmai fejlesztése iránt. Jelentős összegek jutnak az infrastrukturális fejlesztésekre is, így diákotthonok építésére, egyéb oktatási célú beruházásokra. E pénzek egy része a központi költségvetésből, más része uniós támogatás okból, harmadik része pedig - úgynevezett PPPprogramok keretében - az üzleti szférából származik. A hallgatói ösztöndíjak mintegy 30 százalékkal, a kollégiumi, valamint a tankönyv, jegyzet- és sport, illetve kulturális támogatások mintegy 50 százalékkal növekednek a következő tanévtől. Az oktatásban a szerkezeti átrendezésre azért van szükség, hogy jobban sikerüljön kielégíteni a munkaerőpiac igényét. Ezen a piacon ugyanis egyszerre van jelen a munkanélküliség és a
