Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Jelentés a Gazdasági Versenyhivatal 2004. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2004. évi tevéken... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
195 károk és a felelősök nem lelhetők fel a beszámolóban. 2004ben a Gazdasági Versenyhivatal nagyon helyesen folytatta versenyfelügyeleti szigorának erősítését. Ennek során a gazdaság és a politika olyan szent teheneihez is hozzányúlt, mint az aut ópálya- és a magasépítés vállalkozásainak rendje, finanszírozása és szervezetei, a közpénzek elköltésében elharapódzott versenykorlátozás, a költségvetés extraprofitkénti megcsapolása. Az autópályaépítési piac 110 milliárd forintos közpénzszeletének felos ztására irányuló kartellmegállapodás több mint 7 milliárd forintos szankciója a közpénzek és a verseny védelmében olyan figyelmeztetés, amely remélhetően hosszú távon hat. Az előző napirendi pontban a Közbeszerzések Tanácsa beszámolóját tárgyaltuk meg. Has onló témák vetődtek föl ott is, mint itt. Mind a két esetben meg kell jegyezni, hogy a korrupció, a visszaélések megszüntethetők, de sem az előbb említett tanács, sem a Gazdasági Versenyhivatal nem fogja tudni eredményesen megtenni, ha az a jogi környezet, amelynek ezeket szankcionálni kellene, ezt nem teszi meg. Addig, amíg a tetten ért törvénysértők nem részesülnek olyan bírósági szankciókban vagy eljárás eredményeként olyan büntetésekben, amelyek visszatartják őket, addig csak remény az, hogy ez a tevéke nység meg fog szűnni. Az meg kérdésként vetődik föl, hogy azok a társaságok, amelyek tetten érettettek például kartellügyben, addig, amíg hosszú évek múlva valami bírósági döntés nem keletkezik, szabadon vehettek részt a többi versenyben, és semmiféle akad ályozó és kizáró okként nem jelenik meg az, hogy egy előző eljárás során a Gazdasági Versenyhivatal igen komoly kifogásokat emelt a tevékenységükkel kapcsolatban. A Gazdasági Versenyhivatal 2004ben 187 versenyfelügyeleti eljárást folytatott. Ez némi emelk edést mutat, hiszen 2003ban csak 172t folytatott le, 186 versenytanácsi határozatot hozott. A határozatok közül 63 a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával volt kapcsolatos, 121 antitröszt, versenykorlátozás, versenyhez kötött korlátozás jellegű volt, 2 pedig mindkét típus vonásait tartalmazta. 71 eljáráskérelemre 115 eljárás hivatalból indult. A Gazdasági Versenyhivatal bírságkiszabása évről évre hozzávetőlegesen kétszeresére növekvő, 2002ben 444,15 millió forint volt, 2003ban 792,4 mil lió, 2004ben a bírság összege azonban jelentősen, 8 milliárd 888,9 millió forintra nőtt, ebből azonban egy autópályakartellhez kötődő bírság tett ki több mint 7 milliárd forintot. Valószínűtlen, hogy a versenyszabályok betartása romlik ilyen ütemben. A v áltozás megítélésünk szerint inkább a versenyfelügyelet erősödését és jobb, illetve eredményesebb szakmai munkáját jelzi, hiszen idáig is jó volt. Látni kell ugyanakkor a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásáért kiszabott 321,45 millió forint, az erőfölénnyel való visszaélésért kirótt 165 millió forint nagyon csekély azokhoz a károkhoz képest, amelyek a versenytörvények napi megsértése miatt a fogyasztókat és az államháztartást érik. (14.00) A Gazdasági Versenyhivatal piacgazdaságon belüli felad atai az éves tevékenységben folyamatosan alakulnak, csiszolódnak. Az intézmény ismertsége a Tárki szerint 320 pont, ott magas, ahol kell: az államháztartás és a vállalkozások körében. A magánemberek keveset tudnak még a Gazdasági Versenyhivatalról, és amit tudnak, az is viszonylag pontatlan, és kevés az egzakt ismeretük. Jelzi ezt, hogy 2004ben 2003hoz képest csak 2 százalékkal több bejelentés érkezett, és azok száma is igen csekély volt. A döntően magánszemélyektől beérkezett jelentések közel 85 százalék át utasította el jogerősen a Versenyhivatal, mivel azok nem a versenytörvény tárgyi hatálya alá tartoznak. Kérdés, hogy a szolgáltató állam koncepciójának jegyében kívánatose a Gazdasági Versenyhivatal lehetőségeinek minél szélesebb körű “reklámozása”, va gy alapvetően a központi szabályozás, a közpénzfelhasználás és a jelentős gazdálkodó szervezetek közötti verseny fejlesztésére és felügyeletére kell koncentrálni a Gazdasági Versenyhivatal erejét. A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tila lmába ütköző, maradék bejelentésen alapuló 60 ügy országos szinten nagyon kevés, mégis nagy a jelentősége: a lakosság széles köreit érintő, így közérdeket sértő, versenykorlátozó jelenségekre képes a figyelmet irányítani, például a Versenyhivatal által fol yamatosan ostorozott hírközlési szolgáltatók piaci magatartása említhető. A
