Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1882 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzász ólásra következik Kosztolányi Dénes képviselő úr, Fidesz. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Gusztos képviselő úr, nem az ön felszólalását támadjuk, félre ne értse! Pont ellenkezőleg: önhöz csatlakoztunk ebben a kérdésben, tehát tel jes a nézetazonosság. A tízperces felszólalásom alatt éppen hogy kifogásoltam azt, hogy ez az áldozatkutatási fogalmi kör, hogy a magatartása a bűncselekmény kiváltó oka volt, ez a viktimológiai megállapítás miért kerülhetett be ide a normaszövegbe. Félő v iszont, hogy a közvélekedés, a közvélemény rossz hozzáállása miatt azok a hivatalnokok, akik ebben a hivatalban majd dolgozni fognak, és ezeknél a területi áldozatsegítő szolgálatoknál tevékenykednek, helytelenül fogják értelmezni ezeket az általuk nehezen emészthető és magyarázat nélküli, kibontatlan fogalmakat. Éppen ezért félek attól, hogy igen sok áldozat és sértett el lesz utasítva, egyszerűen csak azért, mert a jogszabály slendrián, a fogalmi kör nem meghatározott, ennek a jogszabálynak a kidolgozása nem elég cizellált, hogy így fogalmazzak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra következik Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszony, MSZP. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tis ztelt Ház! Pontosan és precízen meg kell azt határozni, hogy kik az áldozatok. És én azt hiszem, erről pontosan és jól tájékoztat bennünket az elénk tárt törvényjavaslat. Fontos megkülönböztetni azt, hogy a tájékoztatás az ügyfelet elérheti, tehát bárkit e lérhet, míg a szolgáltatás csak azokat, akiket valóban áldozatnak tekint ez a törvényjavaslat. És lehet, hogy ott látszik egy nagyfokú elégedetlenség az ellenzéki képviselőtársaink részéről, hogy ők úgy gondolták, hogy ebben a törvényjavaslatban kvázi ügyf élnek kell tekinteni azokat is, akiknél a bűncselekmény igazolása nem történik meg, de összefüggésbe kerültek egy bűncselekménnyel. Én úgy érzem, hogy itt keveredés van, és kérem, hogy pontosan figyeljünk arra, miről beszélünk. (15.30) E törvény szerint ál dozatsegítő szolgáltatás igénybevételére jogosult s a többi, szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény áldozatává vált, és ezt megfelelő módon igazolja - írja például a 2. §. A tájékoztatáshoz tehát nem kell igazolás, míg a háromfajta szolgáltatásr a viszont feltétlenül. Tehát az érdekérvényesítéshez, az azonnali pénzügyi segélyhez, illetve a szakjogászi segítségnyújtáshoz már szükséges az, hogy bűncselekményről igazolása legyen az illetőnek. Köszönöm. Elnézést kérek, hogy hosszabban szóltam. ELNÖK ( dr. Deutsch Tamás) : Újabb kétperces hozzászólásra következik Gusztos Péter képviselő úr, SZDSZ. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Újabb és a tárgyban utolsó, mert távol áll tőlem az a szándék, hogy bármilyen eszközzel erre a kérdésre próbáljam meg leszűkí teni ezt a vitát, hiszen jóval szélesebb kört érint a mostani törvény, mint a családon belüli erőszak áldozatai; csak hogy teljesen tiszta legyen: nem értettem félre képviselőtársaimat, és örülök neki, ha egyetértenek abban, hogy egy ilyen intézményrendsze r alkalmas lehet arra, hogy a korábbinál egy kicsikét nagyobb segítséget nyújtson a családon belüli erőszak és bántalmazás áldozatává vált embereknek. Arról beszéltem, hogy ha van egy ilyen állami lehetőség, akkor lehet, hogy egy picikét többen lesznek maj d bátrak megpróbálni változtatni a helyzetükön, és egy picikét többen érzik majd úgy,
