Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter, a napirendi pont előadója:
1812 minden tizedik utas vált teljes árú menetjegyet. Így aztán nem csoda, ha az ágazat vesztesége mindig újratermelődik. Politikai kérdés, hogy miként m űködtessük gazdaságosan a közlekedési rendszer egészét, kelle, hogy minden települést érintsen a vonat, még akkor is, ha ahhoz főként érzelmileg ragaszkodnak, pedig akár Mercedes buszokkal is olcsóbban lehetne szállítani az ott élőket. Vagy miként szervez zük meg a helyi igényekhez jobban igazodó elővárosi, illetve térségi vasutat? De az is politikai kérdés, hogy mit kezdjünk a pályaudvarokkal és azok környezetével, vagy hogy mennyi pénzt költünk a vasút konszolidációjára, amely egyébként mindeddig eredmény telenül öntötte adófizetői pénzek tízmilliárdjait a MÁV feneketlen zsákjába. Most azonban jó hírrel szolgálhatok: nincs már választási lehetőségünk, eldőlt, hogy azt kell tennünk, amit mindig is jónak gondoltunk, 2007től szabad lesz a pálya, ha a magyar v asút nem teljesít jól, akkor hamarosan a román, a szlovák vagy az osztrák vasút szolgáltatásait leszünk kénytelenek igénybe venni a hazai síneinken, először az áruszállításban, aztán később a személyszállításban is. A vasút megújításakor két egyszerű szemp ontot követünk. Az első, hogy a magyar vasút legyen gyors, tiszta, korszerű és megbízható. Túl azon, hogy a szolgáltatásért fizetünk - mint mondottam, kétszer is , ez egyszerűen jár nekünk. De ennél többről is szó van, kedvező tranzitszerepünkből adódó le hetőségeinket nem szabad kihasználatlanul hagynunk, ennek elmulasztása több mint bűn lenne. Mindezt úgy kívánjuk elérni, hogy a vasút nemzeti jellege megmaradjon, szolgáltatásaink minősége pedig felvegye a versenyt más vasúttársaságokéval. Be kell látnunk, az európai uniós csatlakozással a vasúti közlekedés terén is megindult a verseny. Új árufuvarozó vasúti társaságok jelentek meg a megnyitott magyar vasúthálózatunkon is. NyugatEurópában nagy fejlődésnek indult a vasúti közlekedés, elsősorban a nagy sebes ségű pályák kiépítése terén. Általánossá vált a nagy vonatsűrűségű ütemes menetrend az európai személyszállításban. Az árufuvarozásban egyre nagyobb hányadot bonyolít a kombinált fuvarozás. Hazánkban a liberalizált árufuvarozási piacon már eddig megjelent vasúttársaságok működése olyan tapasztalatot is hozott, hogy a szabályozás hiányosságai több szempontból akadályozták a tiszta verseny feltételeinek kialakulását. A törvényjavaslat ezért a versenysemlegesség megteremtése érdekében átalakítja, illetve kitel jesíti a piacszabályozást és a versenyfelügyeletet végző intézményrendszert. Nem halogatható tovább egy olyan szabályozó hatóság létrehozása, amely szervezetét és döntéshozatalát tekintve független a vasúti közlekedésben részt vevő valamennyi szereplőtől, de független a központi költségvetéstől és az állami irányítástól is. Ez felel meg az Unió kapacitáselosztásra vonatkozó irányelveiben foglalt kötelezettségeknek is. A 2006. január 1jétől felálló magyar vasúti hivatal feladata és jogállása gyakorlatilag a zonos lesz a Magyar Energia Hivataléval és a Nemzeti Hírközlési Hatóságéval. Önállóan gazdálkodik, működése a beszedett díjakból önfinanszírozó, függetlenségét, a politikai változásoktól mentes működését pedig az is biztosítja, hogy elnökét a miniszterelnö k hat évre nevezi ki. Új szervezetről lévén szó, a törvényjavaslat részletesen szabályozza annak jogállását, szervezetét, hatáskörét; kiemelten foglalkozik a javaslat a jogvitás eljárásokkal. Így teljes összhangot teremthetünk a versenyszabályozásban a köz össégi jogrenddel. A jövőben a hivatal adja ki a vasúti fuvarpiacon jelentkező új vasúttársaságok különböző tevékenységekre vonatkozó működési engedélyét. Célunk, hogy a működési engedéllyel rendelkező társaságok vezetésüket, anyagi helyzetüket, műszaki fe lkészültségüket tekintve valóban képesek legyenek a veszélyes üzemnek tekintett vasúti közlekedésben zavarok nélkül részt venni. A szigort megköveteli az is, hogy a Magyarországon kiadott működési engedélyek az Európai Unió egyéb tagállamaiban is érvényese k. Az új szabályozás biztosítja a szabad hozzáférést az árufuvarozás terén a vasúthálózat fontos elemeihez, a közforgalmú rakodókhoz, a vasúti fuvarozással foglalkozó társaságok tulajdonában lévő
