Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 24 (257. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
1770 kellett állítani, hiszen korábban nem azon volt, nem úgy vettük át a kormányzást. Biztosítani kellett, hogy folytatódjon a gyors felzárkózás, vagy ahogy ezt szakmai körökben emlegetik, a reálkonvergencia. Nem utolsósorban éppen a kiegyensúlyozott fejlődés érdekében nem elhanyagolható cél a költségvetési, államháztartási konszolidáció. Alapvetően elértük, amit terveztünk. A p ályamódosítás már 2003ban megkezdődött, de igazából 2004ben fejeződött be. A növekedés fő húzóerejévé az export, valamint az erőteljes beruházási tevékenység vált. Az exportnövekedés igen erőteljes, két számjegyű volt 2004ben. Míg 2001ben a kivitel a m egelőző évekhez képest erőteljesen lassult, ezt a lassulási folyamatot sikerült megállítani, 2003tól már ismét erőteljesen nőtt az export, és 2004ben a bővülés értéke a 15 százalékot is elérte, gyorsabb volt, mint a behozatal növekedése. A múlt esztendőb en a 2003as lassulás után ismét erőteljessé vált a beruházási tevékenység is. Mindebből látható, hogy a pályamódosítás sikeres volt, s Magyarország tavaly ismét felküzdötte magát a leggyorsabban fejlődő országok közé. A KSH legújabban nyilvánosságra hozot t statisztikai adatai szerint míg 2003ban a GDP 3,4 százalékkal bővült - ami az európai országok többségét tekintve nem rossz eredmény , tavaly a növekedés 4,6 százalékos volt, ami viszont igen jónak számít. De nemcsak gyorsan növekedtünk, hanem erőtelje s volt a felzárkózásunk is. A felzárkózás mértékét az egy főre jutó GDP, vagyis a bruttó hazai termék alapján mérik, de nemcsak egyszerű összehasonlítással, hanem figyelembe veszik az árviszonyokat, az árviszonyok országonként eltérő mértékét is. Ezt úgy s zokták megfogalmazni, hogy az egy főre jutó GDP vásárlóerőparitását veszik figyelembe. Tudjuk ugyanis, hogy száz euróért több termék vásárolható Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. Ilyen összehasonlítás alapján kiderül, hogy az elmúlt tíz évben a vis egrádi országok közül Magyarország zárkózott fel legnagyobb mértékben az Európai Unió átlagához. Bár a cseh gazdaság teljesítőképességben még előttünk van, hátrányunkat több mint a felére csökkentettük, míg a korábban is létező előnyünk a szlovák és lengye l gazdasággal szemben csaknem a duplájára nőtt e mutatószámban. Ma Magyarország egy főre jutó GDPje az EU 25ök átlagának 61,1 százalékát teszi ki, az 1995ös 49,2 százalékkal szemben. Emögött az a tény húzódik meg, hogy a visegrádi országok közül egyedül Magyarország tudta a mai napig folyamatosan minden évben, így 2004ben is átlagosan 2 százalékponttal felülmúlni az eurózóna országainak átlagos növekedését. Amellett, hogy sikerült fenntartható pályára állítani a gazdaságot, gyorsítani a felzárkózásunkat , előrehaladt a költségvetési konszolidáció is. Talán emlékeznek, 2002ben a hivatalba lépő új kormány érvényesítette az uniós módszereket az államháztartási számbavételben, vagyis számos tételt, amit az elődök államháztartáson kívül számoltak el, és nem v ettek figyelembe a deficitnél sem, mi ekkortól már kimutatjuk, elszámoljuk. Ez a magyarázata annak, hogy 2002ben 8,5 százalékos hiány alakult ki; ez az úgynevezett uniós módszer szerint készített eredményszemléletű, a nyugdíjreform hatásával korrigált GDParányos szám. Ehhez viszonyítva a hiány 2004 végére 5,4 százalékra csökkent, vagyis a konszolidáció nagysága 3,1 százalékpontos volt. Ezt jelentős eredménynek tartom még akkor is, ha a zárszámadásban beszámoltunk arról, hogy az eredeti prognózisokat végül is többször módosítani kellett. Magyarországon a növekedés gyors, a gazdaság egészségesen fejlődik, és az egyensúly javul, bár némileg lassabb ütemben, mint amivel eredetileg számoltunk. Ezt mutatják a gazdasági mérőszámok, a statisztikai adatok, és erről számol be a zárszámadás is. Az Eurostat kimutatása szerint az Európai Unióban Magyarország nem számít eladósodott országnak. Az Unió statisztikai hivatala alig néhány hete hozta nyilvánosságra legutóbbi jelentését. E jelentés szerint azokban az országokba n, ahol az eurót bevezették és alkalmazzák, és ahol a szigorúbb költségvetési és adósságszabályokat érvényesítik, az átlagos adósságállomány a GDP százalékában 70,8 százalék. Magyarországon - szintén az Eurostat szerint - 2004ben ez a szint 57,4 százalék volt, tehát nem érjük el az uniós átlagot, sőt a maastrichti kritériumok között