Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 24 (257. szám) - A családtámogatási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GÖNCZ KINGA ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter:
1765 hogy a családtámogatási rendszer ne legyen diszkriminatív, ne növelje az egyenlőtlenségeket, tartsa szem előtt, hogy gyerekek között nincs különbség aszerint, hogy milyen családba születnek. A kormányt ezek az elvárások és alapelvek vezérelték akkor, amikor a családtámogatási rendszer átalakítását tűzte ki célul, a jelenlegi családtámogatási rendszernek ugyanis szám os igazságtalansága van. Egyrészt azoknak kedvez, akik egyébként is magasabb jövedelműek, sokszor azokhoz nem jut el megfelelő mértékben, akik szegényebbek ebben az országban. Az adóbevallást benyújtó családok 20 százaléka nem vagy csak részben tudta érvén yesíteni a családi adókedvezményt, illetőleg munka ellen ösztönző volt a mostani rendszer, mert ha valakinek a jövedelme akár csak néhány száz forinttal meghaladta azt a jövedelmi határt, ahol még rendszeres gyerekvédelmi támogatást kaphatott az ehhez tart ozó természetbeni juttatásokkal, akkor elesett mindettől a támogatástól. (18.40) Nem volt tehát érdemes munkát vállalni alacsony munkabérért. Ezek az alapelvek azonban olyanok, amelyeket az ellenzék nem egyértelműen osztott, legalábbis a vitából ez volt lá tható. Ezt hallottuk a plenáris üléseken, a bizottsági vitákban is. A kormány azonban változatlanul orvosolni szeretné ezeket az igazságtalanságokat, változatlanul fontosnak tartja, hogy az eddigi háromelemű - családi pótlékból, rendszeres gyerekvédelmi tá mogatásból, adókedvezményből álló - rendszert megváltoztassa, és egy új, jelentősen megemelt összegű családipótlékrendszer kialakítására tegyen javaslatot. Az átlagban 84 százalékkal megemelt összegű családi pótlék magába olvasztja a rendszeres gyerekvéde lmi támogatást, illetve az egy- és kétgyerekesek adókedvezményét, a családi pótlék összegei a jelenlegi rendszerhez hasonlóan a családtípus és a gyerekek száma szerint differenciált, és magasabb összegű családi pótlékban részesülnek továbbra is a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyereket nevelő családok. A három- és többgyerekeseknél a családi adókedvezmény legfeljebb havi 4 ezer forintos gyerekenként járó összegben megmarad, évi 6 millió forintos jövedelemig. A jövedelemhatár minden további gyerek eseté ben gyerekenként 500 ezer forinttal emelkedik. Az országgyűlési vita során gyakran megfogalmazódott az a vélemény, miszerint az új rendszer a legszegényebb családokat sújtja, mert a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beleolvad a családi pótlékba. Ezt az á lláspontot logikai alapon is cáfolni lehet, hiszen ha egy kérvény alapján igényelhető esetlegesen megállapított támogatás helyett a családok ugyanazt az összeget kérvény beadása nélkül automatikusan megkapják, akkor az mindenképpen igazságosabb kell legyen , és jobban el kell hogy érje pont a szegényebb családokat is. A rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény további támogatást fog jelenteni a szegényebb családok számára, ez a gyerekétkeztetés normatív kedvezményét, a tankönyvtámogatást, az évi egyszeri pénzbeli támogatás igénybevételét, illetőleg a külön jogszabályokban meghatározott lakáscélú támogatásokat, kollégiumi díjkedvezményeket is jelenti. Az évi egyszeri támogatás mértéke 2006ban 5 ezer forint a kormány javaslata szerint. Bár a kormány törekedett arra , hogy senkit ne érintsen hátrányosan az átalakítás, mégis vannak ilyen csoportok, minden nagy átalakítás ezt is jelenti. Ebbe a körbe tartoznak azok, akik felsőfokú tanulmányokat folytatnak, és rendszeres gyerekvédelmi támogatást kaptak eddig. Az ő rendsz eres gyerekvédelmi támogatásukat tovább kívánjuk folyósítani a 20052006os tanév végéig. Ugyanígy ebbe a körbe tartoznak azok a családok, akik valamelyest igénybe tudták venni az adókedvezményt, és hozzájutottak a rendszeres gyerekvédelmi támogatáshoz is. Megítélésem szerint azonban ezek a kérdések a parlamenti vita során aránytalanul nagy hangsúlyt kaptak, összevetve azokkal az előnyökkel és fontos jellemzőkkel, amelyeket viszont az új rendszer bevezetése jelent. A családtámogatási rendszer átalakítása, a z új rendszer bevezetése nem önmagában álló folyamat, azt kiegészíti a szociális ellátások reformja is, a családi segélyezés bevezetése, amely a leginkább rászorultak részére lehetőséget teremt a segítségnyújtásra.
