Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz):
174 azoknak az eszközöknek a kelléktára is, ahol kereskedelmet folytatnak. Tehát ha ezen a hálózaton keresztül a múzeum nem saját magának vásárol, hanem továbbeladásra, akkor díjat kell fizetni; amennyiben a közgyűjteményi fun kciónak megfelelően kiállítás céljára vásárolja, akkor viszont az eredeti funkció alapján nem kell díjat fizetni. Garanciát is ad a módosítás a jogosultaknak, az eladást követő három éven belül követelhetik azon információkat a műalkotás forgalmazójától, a melyek a követő jogdíj beszedéséhez szükségesek. Magyarország egyébként az Európai Bíróság esetjoga alapján az Unió valamennyi tagállamának állampolgára részére biztosítja a követő jog védelmét. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat másik jelentős eleme a fize tő köztulajdon intézménye. Ez egy olyan járulék, amelyet a védelmi idő lejárta után kell fizetni, tartalmában hasonlít a követő jogdíjhoz. A különbség az, hogy ezt az összeget nem az adott alkotás szerzőjének jogutódai kapják, hanem a fiatal alkotók támoga tását szolgálja. Az ismeretleneknek ugyanis nehéz kitörni az ismeretlenségből, egy kiállításon való részvétel költségekkel jár, az új, a kortárs művészet általában egy kis idegenkedéssel is jár, és ha nem támogatják ezeket a művészeket, egy részük elbukhat a pálya kezdetén, és így nem jöhetnek létre olyan műalkotások, amelyek e jogszabály segítségével létrejöhetnének. A fentiek alapján támogatjuk a módosító javaslatot. Kérjük, hogy a tisztelt parlament vitassa meg és fogadja el. Mi, képviselők így válhatunk a művészetek mecénásaivá. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Szentgyörgyvölgyi Péter képviselő úrnak, Fideszfrakció. DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A polgári törvénykönyvnek azon része, amely az érvénytelen szerződésekről szól, taxatíve felsorolja a megtámadhatósági okokat, tehát amelyeknek fennforgása esetén ki lehet mondani egy szerződésről, hogy érvénytelen. Ezek között szerepel a feltűnő értékaránytalanság, amely lényegében azt jelenti, hogy ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között nagy különbség van, akkor ott az érvénytelenség kimondható. Nos, ilyen szolgáltatásellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága a m űkincseknél, a műalkotásoknál egyszerűen elképzelhetetlen, nincs ugyanis mivel összehasonlítani. Nem lehet azt mondani, hogy egy nagy táblakép drágább, mint egy kisebb, hiszen több benne az anyag. De hát még azt se lehet mondani, hogy mondjuk, Egry Balatonábrázolása többet érne, mint Mészölyé, hiszen mindegyik egy egyedi alkotás, és tükrözi a művésznek, az alkotójának a szellemiségét. Tehát egyedül ami pontosan meghatározza egy művészi alkotás értékét, az sajnos a korszellemmel és a divattal is összefüggés ben áll. Erre utalt Serfőző képviselőtársam, amikor beszélt azokról a művészekről, akik ha nem is haltak éhen, de rendkívül szegény sorban éltek. Lehetne még itt a magyar példákat kiegészíteni a “szent csavargóval”, Mednyánszkyval - akit Krúdy nevezett sze nt csavargónak - és sok mindenki mással is. Ez egy égbekiáltó igazságtalanság, és ezen akart változtatni a jog, amikor megfogalmazta a szerzői jogvédelemben ezt a követő jog intézményét, amely szerintem egy szerencsétlen kifejezés, nem mond igazán magyarul semmit, vagy sok mindenre lehetne azt mondani, hogy követő jog; a részesedési jog fogalma talán szerencsésebb, de ezen már nem lehet változtatni, hiszen már így ment át a köztudatba. Ugyanis ennek a követő jognak a lényege az, amit itt államtitkár úr is e lmondott az expozéjában, és ami világosan olvasható az előterjesztésben, hogy részesedjen az alkotó életében az eladások jövedelméből. Magyarországon is volt már olyan példa, hogy 100 ezer forintról indult egy aukción egy licitálás és felment 70 millió for intra, tehát óriási nyereségre tehetnek itt szert a műkereskedők, és hogy ebből részesüljön a művész is, illetőleg a halála után a szerzői jogban a jogutódja. 70 év elteltével pedig - most az 50 év helyett már 70 évig lehet érvényesíteni a szerzői
