Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 24 (257. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
1697 parlamentben már ennél is tovább mennek, hát ezt, azt gondolom, helyénvaló volt nem elfogadni közös platformnak. Lehet, hogy az önök gondolkodásában, hölgyeim és uraim, mindennek a kezdete és a vége az önök elnöke, Orbán Viktor. (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Neked van ilyen fóbiád!) Bocs ássák meg nekem, az enyémben ez nem így van. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Nekem az ő hozzászólása nem kellett ahhoz, hogy azt lássam, hogy itt valami baj van. (Derültség és taps a Fidesz soraiban. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Bravó! - Az elnök cs enget.) Elegendő volt ismerni Kövér úrnak és Deutsch úrnak a hozzászólását. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Belesülsz!) És ha jól emlékszem, az elmúlt egy napban egyetlenegy alkalommal nem utaltam az önök elnökének beszédére, amelyre azért nem utalok, őszi ntén szólva, mert nincs itt, és nincsen kedvem elkezdeni azt a vitát (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Amit szoktál!) , ami, azt hiszem, hogy méltatlan egy demokratikus politikushoz, méltatlan ahhoz a politikushoz, akinek ’8990 nagynagy változásában ígérete s demokrataként még szerepe volt. Kérem szépen, lehet, hogy nagyon nehéz elfogadni: a diktatúra fehér meg fekete, azt elfogadom vagy elutasítom. A demokrácia meg arról szól, hogy létezik egyfajta sokszínűség, és helyet talál benne a narancssárga, a kék, a vörös, a szürke, a fehér és sokfajta szín. Lehet, hogy nehéz tudomásul venni, hölgyeim és uraim, négyévente demokratikus választások vannak. Aki felhatalmazást kap kormányzásra, az a demokratikus alkotmányosság keretei között a lehető legnagyobb tehetségév el, tudásával szolgálja az országot. (Révész Máriusz: Jó lenne, ha így lenne!) Lehet, hogy nehéz tudomásul venni: működik Magyarországon, hála istennek, 15 éve az alkotmányos parlamentarizmus, amelyben az a normális, hogy nemcsak hogy elfogadjuk, hogy léte zik a miénktől eltérő álláspont, de kifejezetten igényeljük. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Megdöbbenve látom, hogy képtelen megbirkózni a magyar parlament egyikmásik pártja azzal, hogy létezik tőle eltérő politikai álláspont, és az megszerveződik egy p ártban. Képtelen vagyok megérteni, hogy akkor, amikor az ünnep szólhatna arról, hogy Magyarország sikeresen lett független és újra demokratikus, és az utcán sétálva egymásra mosolyoghatnánk, biztatva egymást, hogy lehet továbbmenni ezen az úton (Közbeszólá sok a Fidesz soraiból.) , elvitatják a demokratikus Magyarország egyik felének jogát, hogy ugyanebben a közös nemzeti létezésben a maga szerepét vállalva most kormányozza az országot. Szent meggyőződésem, hogy amit tesznek, az árt az országnak. Az a fajta s zélsőséges radikalizmus, ami folyamatosan a beszédeikből, megnyilvánulásaikból áramlik, az árt az országnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Bár gyanítom, hogy nem kíváncsiak a magánvéleményemre, azt hiszem, hogy ez árt önöknek is. (Közbeszólás a Fidesz s oraiból.) Ne menjenek tovább ezen az úton! Azt hiszem, hogy elég volt. Köszönöm szépen. (Hosszan tartó, nagy taps a kormánypárti padsorokban.) (14.00) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon nap irend előtti felszólalásra jelentkezett Áder János frakcióvezető úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, “Kormányzati hazugságok hálójában” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Miniszterelnök Úr! Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! C sak egy mondattal kanyarodjunk vissza az iménti műsorra! Az ön szóvivője, az ön magyar hangja, László Boglár az újságírók kérdésére, hogy hogy s mint volt A szólás szabadságában, a következőket mondta: a kormányfő operaházi beszéde reakció volt az egész na pi átpolitizált ellenzéki megnyilvánulásokra. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Az “egész napi”, tehát az Orbán Viktor által elmondottakat is beleértette. (Taps és derültség az MSZP soraiból.)
