Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - „A nemzeti vasút jelenlegi helyzetének, valamint a szükséges fejlesztési irányoknak a kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról” címmel országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
1674 döntés szükségszerűen segíti, előkészíti és behatárolja az elkövetkezendő kormányo k mozgásterét. Különösen fontosnak tekintem a vizsgálóbizottság munkatervének a 2. pontját, amelyik a nemzeti vasút társadalmi és gazdasági szerepét elemezné, különös figyelemmel a vidéki települések, kistelepülések lakosságmegtartó képességére, a gazdaság fejlesztésére és a foglalkoztatás alakulására. Nem szükséges bizonygatni, hogy BácsKiskun megyében például a vasút mentén fekvő települések lélekszáma az elmúlt évtizedekben kevésbé csökkent, mint a vasúttól távolabb lévőké, továbbá azt, hogy a vasúti sz állítás lehetőségeihez közelebb álló gazdaságok jobban talpon tudtak maradni, mint az elhanyagolt közutakon nehezen megközelíthető települések gazdaságai. Elhangzott a bevezetőben, hogy az Európai Unió korábbi tagállamaiban újra felfedezik a vasutat, ismét lerakják a síneket a korábban megszüntetett pályákon, és újabb vonalak kiépítésén fáradoznak. Bebizonyosodott, hogy a drága benzinre, gázolajra, úthasználati díjakra kényszerülő közúti közlekedés nem bírja az árversenyt a vasúti szállítással, s az is bebi zonyosodott, hogy a vasúti szállítás lényegesen kevésbé terheli a környezetet, mint a közúti fuvarozás. A fűvel is benőtt, fák szomszédságában kanyargó vasúti pályatest szinte belesimul a természetbe, és gyakorlatilag biológiai károkozás nélkül oldja meg a közlekedést, míg egy szokványos aszfaltozott út is összehasonlíthatatlanul több környezeti kárt okoz, mint a vasúti pálya. Fónagy János önálló indítványa és a kormánypárti hozzászólások körvonalazták ennek a vizsgálóbizottságnak a területeit. Én hadd erős ítsek föl három területet, és valóban csak röviden. Az egyik: mindenképpen foglalkozni kell a Volán és a MÁV menetrendjének összehangolásával. Nyilván most nem kell ezt részletezni, majd lesz erre bőven lehetőségünk. A másik: a tömegközlekedés állami támog atásának kiterjesztése vidékre, amiről egyébként többször már többféle formában mostani kormányzó pártok részéről is hangzott el törvénymódosító, a költségvetési vitában is elhangzó javaslat. Mindenképpen csökkenteni kellene a munkába járók anyagi terheit valamilyen formában, és ezzel is segíteni a kisebb települések népességmegtartó képességét, hogy a képességmegtartó népesség is, vagyis a fiatalok is ott maradjanak. A harmadik a kisvasutak helyzete. Ma 33, személyszállítást is végző kisvasúti pálya működi k az országban, s további 19, zömében csak az év egy részében működő erdei kisvasutat tartanak fenn. Én a bugaci kispöfögő helyzetét ismerem, s tudom azokat a helybéli és MÁVos erőfeszítéseket, Vasúttörténeti Alapítványtól kezdve különféle gazdaságok, érd ekeltségek erőfeszítését, amelyek megpróbálják megtartani ezt a szabadtéri technikai, történeti és interaktív múzeumot is. Végig kellene gondolni például azt a területet, hogy hogyan lehetne növelni úgy az utasok létszámát, hogy például a bugaci kispöfögő esetén a kecskeméti diákok, általános iskolások, minden esztendőben legalább egy évfolyam - ez több mint ezer gyerek - egyszer használhatná ezt a bugaci kispöfögőt olyan állami támogatásból, amely állami támogatás megvan, csak akkor itt a forrást célzottan kellene hasznosítani. Ahogyan támogatjuk vasúti jegyek révén a fővárosi múzeumok vagy éppen a Parlament látogatását - egyetértek ezzel a lehetőséggel , ugyanúgy kellene támogatni például a diákok természet közeli kisvasutakon tett kirándulását. Ez is rés ze lehet, tudom, hogy apró része, de része lehet egy ilyen vizsgálóbizottsági felmérésnek, közös gondolkodásnak. Úgy vélem - és megvallom őszintén, örülök, hogy ez a javaslat fogadtatásra talált , egy olyan műhelymunka jöhet létre, amely a vasúti törvényt is talán életképesebbé és távlatosabbá teheti. Mindenképpen köszönet az előterjesztőnek, és köszönet a fogadtatásnak. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Megadom a szót Braun Márton képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Nagy örömmel hallom, hogy mind a kormány, mind a parlament frakciói egyetértenek Fónagy János javaslatával, hiszen hallhattuk, hogy az állami vagyon,
