Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - „A nemzeti vasút jelenlegi helyzetének, valamint a szükséges fejlesztési irányoknak a kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról” címmel országgyűlési határozati javaslat általános vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1669 országgyűlési határozati javaslat általános vitája a lezárásig. Fónagy János képviselő önálló indítványát H/17629. számon, az ügyre ndi bizottság ajánlását H/17629/2. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Fónagy János képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz), a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztel t Képviselőtársaim! Mi indokolta a javaslatot? Mindnyájunk előtt ismert a magyar vasút - amely a Magyar Államvasutak Részvénytársaságban és kisebb mértékben a GyőrSopronEbenfurti Vasútban testesül meg - jelenlegi helyzete. A magyar vasút több mint százév es működése után mélyponton van, egy olyan történelmi pillanatban van mélyponton, amikor egész Európa a vasút fejlesztését szorgalmazza; akkor van ilyen állapotban, amikor Magyarország az Európai Unió tagjaként kötelezettségeket vállalt ezen a területen, l ehetőséget kapott és reméljük, fog kapni. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a magyar vasutat hiba kizárólag vállalati ügynek tekinteni. A magyar vasút - és erre az egész magyar gazdaság- és közlekedéstörténet a tanú - egy alapvető társadalmi ü gy. Társadalmi ügy azért, mert az a 7800 kilométer hálózat, amelynek körülbelül a fele a törzshálózathoz, körülbelül a fele az úgynevezett mellékvonali hálózathoz tartozik, másik kategória szerint közel a fele az európai tranzitútvonalak része, Magyarorszá gon mintegy 15001600 települést érint, s a magyar vasút jelenti a vidéken élő emberek biztonságát. A vasút az, több mint száz éve, amely jelentette a napi munkába járást, jelentette és reményeink szerint jelenteni fogja a jövőben is az iskolába járást, s a közvetlenül másfél ezer településen rácsatlakozó közforgalmi hálózat segítségével pedig gyakorlatilag szinte minden magyar településen élő számára egy biztos eljutási lehetőséget jelentett. Ennek eredményeként és ennek következményeként a vasútnak elsőre ndű szerepe van a vidék oly sokat emlegetett lakosságmegtartó szerepének növelésében, az ott élők mindennapjainak biztonságában. A vasútnak hallatlan a szerepe - és gondolom, itt ezt sem kell külön részletezni - a magyar gazdaságban. A világon mindenütt, E urópában és Magyarországon különösen, a vasút a gazdaság vérkeringését adja. Adja ezt Magyarországon különösképpen akkor, amikor a jelenlegi magyar tömegközlekedési arányok még mindig jobbak, mint a nyugateurópaiak. Magyarországon ez körülbelül 60:40 száz alék a vasút javára, NyugatEurópában ez a közúti forgalom javára, fordítva van. Nagyon gyorsan hozzáteszem, hogy ez nem előrelátásunk, hanem az alacsonyabb motorizáció eredménye, de ez az a történelmi pillanat, amikor egy viszonylagos elmaradottságot az o rszág és annak társadalma a saját javára tud fordítani. A vasút szerepe a gazdaság mindennapjaiban, a gazdaságfejlesztésben, a napjainkban oly sokat emlegetett versenyképességjavításban meghatározó. Hogy a lehetséges példák hosszú sorát elkerüljem, engedj ék meg, hogy egyedül például a száz százalékig állami tulajdonban lévő osztrák vasút példájára hivatkozzam, amelyik az ezredforduló után iparvágányokat épít, elmegy minden egyes árutonnakilométer teljesítményért és megrendelésért akkor, amikor Magyarorszá gon arról beszélünk, hogy több ezer kilométer mellékvonalat kell leállítani vagy bizonytalan működési feltételek közé utasítani. Nem közömbös a magyar vasút és a MÁV szerepe a foglalkoztatásban. A Magyar Államvasutak Részvénytársaság a Magyar Köztársaság l egnagyobb foglalkoztatója. 47 ezer alkalmazottja van mind a mai napig, az elmúlt évtizedben belőle kiszervezett társaságokban pedig körülbelül további 30 ezer. (16.20) Ez azt jelenti, hogy mintegy 7580 ezer munkahely sorsa függ a vasút működésének színvonalától, függ attól, hogy kik és hogyan veszik komolyan s becsülik a vasút és a vasutas munkáját. Ha ehhez a 707580 ezer emberhez csak a közvetlen családtagokat és azt a mintegy 6070 ezer nyugdíjast hozzászámolom, akinek egzisztenciája, egészségügyi ellátása mind a mai napig a vasúttól függ, akkor körülbelül 220250 ezer emberről van szó, tehát nem egy szűk vállalati érdek,