Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
1641 Egy mondat még, elnök úr, a tíz percbe ez még belefér: a 24. ajánlási pontban foglalt módosító javaslatunk írásbeli indokl ását annyiban korrigálom, hogy a probléma nem igazán az, hogy a '94. január 1je előtti jogviszonyokba belenyúl, hanem ezen szabályozás egészének elhibázott és kodifikációsan szerencsétlen voltából következik, hogy arra a rendelkezésre ott nincs szükség. A z az álláspontunk, hogy a felmondás szabályait nem kellene bolygatni, kivéve az önkormányzati lakásra vonatkozó felmondást, amelyet egyszerű módosítással el lehet rendezni majd. (A jegyzői székben Pettkó Andrást dr. Vidoven Árpád váltja fel.) Egy ponttal a dós maradtam - ehhez egy újabb normál felszólalás lehetőségét fogom majd kérni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, Fidesz, szintén tízperces idő keretben. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ebben a vitaszakaszban a 2., a 4., a 11. és a 24. pontokhoz szeretnék kiegészítő észrevételeket tenni, mert mind a négy javaslatot Salamon képviselő úrral közösen nyújtottuk be. Az életvitelszerű lakáshasználattal kapcsolatosan megállapítható, hogy ez a rendelkezés valóban a lakásmaffiaalbizottság vizsgálati eredménye alapján kerülhetett és került napirendre. A lakásmaffiaalbizottságban megállapítottuk, esetek százai mutatták azt, hogy a bűncselekményeket rendszeresen követik el olyan lakásra, ahol nem a bérlő lakik, hanem albérletbe adja; amelyik üresen áll, és a bérlő nem lakik benne; illetve ahol a bérlő lakja ugyan a lakást, de hosszabb ideig távol van, és senki nem tud róla se mmit. Ezek az üresen álló lakások, illetve a mások által jogcím nélkül használható lakások melegágyai voltak a visszaéléseknek. És most az új szabályozás azt mondja, a mi munkánk eredményére hivatkozva, hogy megoldja ezeket a problémákat, és azt ajánlja az önkormányzatnak, hogy előírhatja, hogy a bérlő életvitelszerűen köteles a lakást lakni. Az első probléma, amit felvetettünk a módosítás benyújtásakor: miért csak feltételes módban fogalmaz az előterjesztő? Miért csak ajánlást tesz megint, hogy a bérbeadás feltételeként az önkormányzat meghatározhatja. Nekünk minden törvénykezési folyamatban arra kell törekednünk, hogy az önkormányzatok a saját tulajdonukkal a polgári jogi elvek szerint gazdálkodjanak, a tulajdont ugyanazzal a felelősséggel viseljék, mint b árki más. Tehát nem arról van szó, hogy én a lakásomat, ha úgy tetszik, ellenőrzöm a bérlő szempontjából, ha úgy tetszik, nem ellenőrzöm, hanem közvagyonról van szó, tisztelt képviselőtársak. Az önkormányzati bérlakások közvagyon tárgyai, a közvagyonnal pe dig igenis felelősen kell az önkormányzatnak gazdálkodnia, és a tulajdonára vigyáznia. Tehát nem lehet feltételes módba beállítani azt, hogy ha akarja, előírja, ha akarja, nem. (14.00) Ez a látszólag megengedő dolog megint a kormányzat és az előterjesztők bizonytalanságát mutatja, hogy fogalmuk sincs, hogy hogy kellene végre az önkormányzati tulajdont polgári jogi alapokra helyezni és minél jobban elszakítani a hatóságosditól. De a dolgok életszerűek. Nagyon sok probléma volt a bérleménybe történő bejutássa l is. Ilyenkor a szomszédjogok sérültek, és miután, ahogy kifejtettem, arra kell gondolni, hogy az önkormányzati bérlakások döntően társasházban vannak, nekünk tulajdonostársként kell önkormányzati lakásban viselkednünk, és felelősek vagyunk a bérlőnkért i s, de elsősorban mint tulajdonos vagyunk felelősek a társasházzal szemben. Nem akarok arra visszautalni csak egy mondatban, hogy a társasházi törvény úgy nem sikerült tavasszal, ahogy azt előre jósoltuk, nem oldotta meg a társasház belső életének a problém áit, de az önkormányzatokat most arra ösztökélni, hogy ha akarnak, legyenek felelős tulajdonosai a bérlakásnak, ha akarnak, nem, akkor ez nagyon rossz irányba viszi az önkormányzatokat. Különösen teszi ez a törvény azzal, hogy nem mondja meg, hogy a bérlem ény elhagyása esetén mit kell tennie a jogszerű bérlőnek. Azt mondja, hogy be kell jelenteni a bérbeadónak. Ez gyakorlatilag annyit jelent,
